Egy magyar ifjú találmánya

Az utóbbi napokban hazai és külföldi lapokban sokat lehetett olvasni Csányi Henrik találmányáról, ki most még mindig sok technikai nehézséggel és költséggel járó villamosság előállítására igen erős új galván-elemet talált föl, mely a villamosságot nemcsak hogy olcsóbbá, hanem sokkal könnyebben és több czélra alkalmazhatóvá teszi s nagy változásokat eszközölhet a technika terén. Ha a gyakorlat is oly mértékben fogja a találmányt igazolni, mint az eddigi kísérletek után várni lehet, akkor ennek kiszámíthatatlan hatása lesz különösen a közlekedés, a gépészet és világítás terén, az ifjú magyar neve pedig egyszerre a híres feltalálók közé emelkedik.

A találmány bemutatására a magyar *Feltalálók országos egyesülete* szeptember 12-ikén rendkívüli közgyűlést tart és Csányit tiszteleti taggá akarja megválasztani. A bécsi lapok, mihelyt Csányi találmányával komolyan foglalkozta a külföldi körök, rögtön azzal álltak elő, hogy Csányi voltaképen osztrák, igazi neve Csasznek. Erre Csányi nyilatkozott egy budapesti lapban, hogy ő régi magyar családból származik, soha sem hívták Csaszneknak.

Unokaöcscse Csányi Lászlónak, kit 1849-ben agyonlőttek a pesti Ujépületben. Csányi Henrik most 23 éves, Budapesten született, a hol atyja vasöntő munkás volt a Ganz-gyárban. Az ifjú Csányi – kinek egykor vagyonos családja elszegényedett, - csak nehány elemi osztály végzett, azután géplakatos inas lett, majd több bel- és külföldi gyárban dolgozott, miközben magánszorgalomból beható ismereteket szerzett a vegytanban s elektronikában. Két évvel ezelőtt felhagyván a gyári munkával, az abaujmegyei Felső-Dobsára vonúlt leendő sógora, dr. Bárczay Gábor kastélyba, hol laboratoriumában találmányán dolgozott, mígnem az mostani tökéletességét elérte.