1898 április 12-én az Akadémia ülésén felolvasták Madame Curie értekezését, amelyben bejelenti, hogy a szurokércásványokban új, erős rádioaktív elem rejtőzik. Pierre Curiet, a férjet, aki addig csupán tanácsaival segítette a feleségét, annyira meghökkentette ez a felfedezés, hogy abbahagyta a kristályok tanulmányozását és minden idejét Mária kísérleteinek szentelte.

Lassan, nagy türelemmel cserkészik magukat előre, az új terület felé. Elemeire bontják a szurokércet és az így nyert részek rádioaktivitását gondosan lemérik. A „siket” részeket kiküszöbölik; csak azokkal foglalkoznak, amelyek sugároznak. A vadászat egyre szűkebb körre szorul; már csak két rész rádioaktív, ez tehát két új elem – állapítják meg boldogan. Az egyiket Mária hazájának emlékere „polonium”-nak, a másikat „rádium”-nak nevezik el.

Négy keserves év kellett, hogy a rejtekben tudott és a nyomokból biztosan megállapított két új elemet kihozzák búvóhelyükről a napvilágra. Ismét jelentkeznek az akadályok! Tömérdek szurokérc kellene. A joachimsthali bányákban bőviben van a kívánt anyag, de hol a pénz érte? Ezt a problémát is megoldja - a takarékos háziasszony. Madame Curie kimódolója, hogy az uránium kivonása a szurokércből nem érinti az ő két új elemét, azok ott vannak az értéktelen üledékben is. Abban az anyagban, amelyet a bánya eldob. A bécsi Természettudományi Akadémia közbenjárása folytán a bánya igazgatósága tíz tonna üledéket küld nekik ingyen.

A házaspár egy hangárban rendezkedik be kutatásra. Nem ideális laboratórium, de nincs jobb. Nyáron forró, télen hideg, tetején beesik az eső, mindegy: az a fontos, hogy van. A munkát kettéválasztják, Pierre a rádium tulajdonságait kutatja, Mária a tiszta rádiumot próbálja előállítani. A lelket asszony úgy dolgozik, mint egy napszámosnő; hatalmas mozsarakban zúzza, nagy üstökben főzi az anyagot. A hangár gyalulatlan asztalán egyra több tömény-főzet vár feldolgozásra.

A kikristályosítási eljárás

A mellkétermékek eltávolítása után visszamarad a tiszta rádium-báriumklorid, amelyet üvegtálakba öntenek és lassú párologtatással kikristályosítanak. Ezekben a kristályokban már olyan erős a rádiumhatás, hogy munkálásuk nagy óvatosságot igényel.

Végre 1902-ben Curiené győzedelmeskedik az idegőrlő harcban és foglyul ejti a tiszta rádiumot, igaz, hogy csak egytized grammnyi mennyiségben. Szívdobogva méri meg az atomsúlyát: a mérleg 225-öt mutat.

Most már hozzá lehet kezdeni a rádium ipari előállításához

Az első grammot nyolc tonna szurokból nyerték Curiené irányítása mellett. Ettől az első grammtól sohasem vált meg a nagyszerű asszony, aki világraszóló felfedezéséért csak a Nobel-díjat fogadta el. Férjével együtt visszautasított minden kitüntetést és maguktól száz és száz, vagyont érő, ajánlatot. Az embertségért dolgoztak és mint szegény emberek haltak meg....