Roosevelt elnök üzenetének ujabb részletei

Lisszabon, szeptember 19.
Most érkezett meg a részletes jelentés az Amerikai Egyesült Államok elnökének üzenetéről, amelyet a kongresszushoz intézett. Bevezetőben Roosevelt utalt arra, hogy kongresszus kéthónapi szünideje alatt a harctereken és az országban egyaránt számos jelentős esemény történt. A kongresszus abban a pillanatban kezdi ülésszakát, amikor Európában és Ázsiában nagyobb csaták kezdődnek.

Az elmult hónapok alatt a háboru folyama a szövetségesek malmára hajtotta a vizet, de cselekedinök is kell, nemcsak megelégedniök azzal, hogy a kedvező áramlattal sodródnak. Az elmult napok eseményiből a kongresszus tagjai is tudhatják, hogy minden hadművelet jogos katonai kockázatot jelent és hogy a tervek időnként balul sikerülnek, ezek a balsikerek pedig szükségszerűen sulyos veszteségeket jelentenek emberben és anyagban.

Az elnök ezután biztositotta a kongresszus tagjait és az amerikai népet arról, hogy az olaszországi partraszálláson kivül, amelyet még Casablancában határoztak el, más partraszállást is tervbevettek. Quebecben Nagybritannia és az Egyesült Államok vezetői és vezérkara ujabb hasonló vagy még sulyosabb, Németország és Japán ellen irányuló támadások különleges terveit dolgozták ki és megállapitották Európában más helyen tervebett partraszállás időpontját és helyét is.

Az elnök azután kifejtette, hogy az olasz nép magatartása a szövetséges csapatok irányába azt bizonyitja, hogy a jelenlegi háborut nem az olasz nép inditotta és abba nem szivesen vett részt. Feltételezi, hogy hasonló a helyzet a német irányitás alatt álló többi népnél is.

A szövetséges seregek - folytatta Roosevelt - szeptember 3-án partraszálltak az olasz félszigeten. Erre a napra - mint mondta - a történelem mindig emlékezni fog.  Megemlitette azután az elnök, hogy julius 25-én, a sziciliai partraszállás után két hétre az olaszországi politikai események világszenzációt hoztak: Mussolini kénytelen volt megválni állásától, balsikerei és az olasz nép kivánsága miatt megfosztották hatalmától. Roosevelt kifejezte azt a reményét, hogy ezt az első szakadást a tengely vezetőségében még hasonlók követik. Hangoztatta azután, hogy el kell tűnnie Németországban a militarista szellemnek, szintugy Japánban is, ha tartós békét kivánnak biztositani.

Az elmult hónap elején a szövetséges hatalmak erejének harcbavetése, különösen pedig légi és tengeri egységeinek lesujtó csapása meggyőzte Olaszország vezetőit arról, hogy nem folytathatja tényleges szerepét a mostani háboruban. Ezért megbeszélést folytattak a szövetstégesekkel s e tanácskozásokat a legnagyobb titokban tartották. A megbeszélés részleteit nem közölheti az elnök a kongresszus nyilvánossága előtt sem. A tanácskosázok az egész világot meglepték, nemcsak a tengelyt, hanem magát az olasz népet is. A mostani háboruban sok olyan helyzet alakult ki, amelyről nem lehet egyelőre beszélni, ezért kéri az amerikai népet és a kongresszust, legyen belátással iránta és vezérkara iránt. Nehéz hallgatni igazságtalan birálattal szemben.

Az olasz fegyverszünet
Szeptember 3-án, Sziciliában irták alá, de azt szeptember 8-áig, amig Nápoly környékén végre nem hajthatták a nagyobbarányu partraszállást, nem léptethették életbe. Ezt a partraszállást már előzőleg tervezték és elhatározták annak végrehajtását, tekintet nélkül fegyverszünet létrejöttére.

A kapituláció feltételeinek megfelelően az olasz hajóhad a szövetségesekhez csatlakozott és azt fegyvernek lehet fehasználni a németekkel szemben.

Üzenetében ezután Roosevelt elnök célzott az aurópai erőd sebezhetős helyeire. Hangsulyozta, hogy a szövetségesek légi egységei egyre bombázzák ezt a tető nélküli erődöt. Kijelentette, hogy a légi támadásokat folytatják, de egyszerű szadista kedvtelésből nem bombzának lakóházakat, hanem puszitó csapásokat mérnek gondosan megválasztotta stratégiai célpontokra, gyárakra, hajóépitőüzemekre, lőszerraktárakra és közlakadési utvonalakra, mert elősegithetik, hogy a németek folytassák a háborut.

A németek ereje még sok bajt okozhat, de bizonyosra veszik, hogy ezt az erőt megsemmisitik, bár nem szabad elfelejteni, hogy minden nagyobb légi támadás során az angolok és amerikaiak repülőgépvesztesége igen nagy. Ezeket a veszteségeket gyorsan pótolni kell, hogy a bombatámadások, suly a jövőben egyetlen alkalommal se csökkenthessen. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban folyton növelni kell a termelést. Utalt arra, hogy a Ploesti kőolajvidéke ellen intézett légi támadás során  a legsulyosabb bombavetők közül 53 odaveszett és ezenkivül több mint 500 ember hiányzik.

Ebből arra lehetne következtetni - mondotta  -, hogy a szövetségesek vesztesége óriási, ha nem vennék tekintetbe az ellenség hadigépezetére mért nagy károkat. Azt hiszi, hogy Ploesti elleni támadással repülőik erősen hozzájárultak a háboru tartamának megröviditéséhez. Kilátársba helyezte, hogy további hasonló légi támadásokat inditanak Németország és szövetségesei ellen.

Roosevelt ezutén kijelentette, bizik abban, hogy az orosz hadjárati fokozatosan eltávolitja a németeket orosz területről és közelebb hozza Németország megszállását. Az északafrikai hadjárat és Szicilia elfoglalása után az olaszországi partraszállás és az a körülmény, hogy német légi haderő a légi támadások következtében Belgium, Franciaország és Hollandia fölött kénytelen harcolni, jelentékeny módon segitségére van az orosz támadóarcvonalnak, éppen ugy, mint az, hogy Németország kényetelen számos hadosztályi készenlétben tartani Franciaországban, Balkánon és Olaszországban.

Az elnök ezután négy pontba foglalta össze a pillanatnyi helyzetet:
1. Bár a Földközi-tengeren lényeges győzelmeket arattak, Olaszországon keresztül veszteséges, kemény harcot kell majd megvivni és még ennél is nagyobb lesz a feladat, hogy állásaikat megszervezzék és biztositsák, mielőtt hasznot huznánk belőlük.

2. Az angliai támaszpontokon olyan erőket összpontositottak, amelyekkel egyszerre több csapást is mérhetnek több irányban: szárazon, vizen és a levegőben.

3. Az oroszok ellentámadásukkal visszaszoritják ugyan az ellenséget, de a szovjet csapatoknak még nagy utat kell megtenni, amig magába Németországba eljutnak.

4. A japánok olyan hatalmas védőövezetet épitettek ki, amelynek széttörése céljából keményen kell odaütni, nemcsak egy helyn és nemcsak egyszer, hanem szünet nélkül, állandóan.

A világ történelmében még sohasem állott senki ilyen óriási feladat előtt, mint a szövetségesek. A szövetségeseket mégis képeseknek érzi e feladat teljesitésére, de minden szellemi és anyagi erőforrásukkal harcolniok kell.

Felemlitette ezután, hogy a tengeralattjárük épitési idejét, majdnem 30 százalékkal csökkentették. Ausztusban több topedőt gyártottak, mint az egész mult világháboru alatt. Majdnem 10 millió embert kellett besorozniok és felszerelniök. Felsorolta ezután a haditermelés egyes tényezőinek fejlődését mutató adatokat.

Mialatt a háboru a maga utján halad előre - fejtette ki befejezésül -, azon igyekeznek, hogy más ismeretekkel együtt olyan állandó nemzetközi megoldást találjanak, amely egyszersmindenkorra véget vet világszerte a támadás lehetőségének. A jószomszédi politika az amerikai földrészen annyira szerencsésnek bizonyult, hogy ésszerűnek látszik az egész világra való kiterjesztése.