Egy fővárosi kereskedő atyaságot elismerő nyilatkozat megtámadása iránt pert indított felesége és gyermeke ellen. Keresetében előadta, hogy gyermeke tulajdonképpen házasságon kívül született és ő csak azért ismerte el az apaságot, hogy ezáltal a gyermeket kedvező társadalmi és jogi helyzetbe juttassa.

Nem számított arra, hogy később zsidótörvényt hoznak, amivel épp ellenkező eredményt ért el. Ugyanis így a gyermek zsidónak tekintendő, holott, ha az apasági elismerő nyilatkozatot nem teszi meg, kereszténynek számítana, mert az anya keresztény. Most döntött a perben a Kuria dr. Kerekes István tanácsa, amely a keresetet hasonló perekre is irányelvül szolgáló érdekes indokolással utasította el.

Az ítélet indoklásában a Kuria hivatkozott a keresetre, amely szerint a kereskedő a gyermek tőle származására vonatkozó elismerő jogi nyilatkozatát azon az alapon támadta meg, hogy a nyilatkozat alapjául szolgáló feltevésben - amellyel a törvénytelen származással járó hátrányokat akarta elhárítani – tévedett.

A Kuria kimondotta, hogy az ilyen jognyilatkozat tévedés címén meg nem támadható. A feltevés tévessége címén csak akkor van helye a jognyilatkozat megtámadásának, ha az a nyilatkozatot tévő fél akarati elhatározását befolyásoló lényeges körülményre vonatkozik és ha az azzal összefüggő tévedésnek a jognyilatkozat tételekor való fennforgása kétségtelenül meg is állapítható.

Ilyen értelmű tévedésről azonban ebben az esetben nem lehet szó, mert a kereskedő a gyermek törvényes származásának elismerésére vonatkozó nyilatkozatával elérte azt a célt, amelyet azzal a családi, erkölcsi és társadalmi szempontból elérni szándékozott.

A körülmény, hogy a gyermek a törvényesítés folytán, mint a zsidótörvény rendelkezései alá tartozó, társadalmilag és jogilag kedvezőtlenebb helyzetbe jutott, olyan előre nem látott, de az elérni kívánt és teljesedésbe ment cél körén is kívül eső körülmény, ami a szóbanforgó nyilatkozat joghatályosságának tévedés címén való megtámadására alapul nem szolgálhat.