A Nemzeti Szalón összes termeiben rendezett bolgár képzőművészeti kiállítás előszavában Pop Vaszilev Stafan arra figyelmeztet, hogy az összeállítás nem teljes, mert különféle okokból nem mutatkozhatott be számos híres és tehetséges bolgár művész. Ezt fölötte sajnáljuk, nem azért, mintha a kiállítás színvonala alacsony volna, hanem mert a bemutatkozás eredményessége kívánkozást ébresztett bennünk gyönyörködtetőbb szemléletre.


Már a kiállított anyag is arról tanuskodik, hogy a bolgár képzőművészet, amelynek múltja még rövidebb, mint a mi újabbkori művészetünké, minden ízében egészséges fejlődés terméke. A bolgárok is az európai művészet emlőin nevelkedtek, ugyanazokon a hatásokon este át, mint ma, de nem lettek szolgai utánzókká, hanem a maguk képére tudták alakítani a felvett hatásokat.



Feltűnő a bolgár művészetnek népi közelsége is. Ugylátszik, kultúrájuk közel maradt a földhöz, nagy városi átszineződés jóval kevesebb nyilvánul meg benne, mint a nyugatibb államok művészetiben. Irányok szempontjából minden érdeklődést megtalálunk benne. Nyilván volt eleven impresszionizmus is, ma leginkább egy expresszív naturalizmus jegyében alkotnak. De vannak közöttük a mai olasz festészeten nevelkedettek is, sőt a mai Páris ízlése is fel-felvillan némelyikükben.


A legszembetűnőbb megegyezés közöttük az alkotó kedv tarthatatlan frissesége. Egy ősi nép fiatal kultúrájának eleven lendülete nyilvánul meg a művészetek egyszerű és őszinte érzékenységében, festészetben és szobrászatban egyaránt. Kinzó kételkedések és problémáik nincsenek. A tárgymutató elő???ja azt is hangoztatja, hogy Bulgáriában a szélsőséges modernizmus nem talált talajra. Nyilvánvalóan ez is annak következménye, hogy társadalma földműves talajra épült, a városi életformák ???? a bolgár élet nem tévedt belé.


Meglepő az, hogy a bolgárok a szobrászat terén is igen figyelemreméltó eredményekhez jutottak, nemcsak a megfigyelő naturalizmus arányában, hanem az átalakítva nemesebb felfogásokban is.
Egyes neveket és egyes műveket nem sorolunk fel. Nem volna sok értelme, annál kevésbbé, mert az általánosan jó színvonalból magasra ???emelkedő alkotásokba nem ütközött a szemlélő. De a kiállítást a maga egészében a legmelegebben üdvözöljük, mint egy régóta baráti nép lelkének őszinte, friss és értékes művészi megnyilvánulása.