Szombaton este, az elsötétítés után erélyes fellépésű, középkoru úr jelent meg a Wesselényi- utca 52. szám alatt a budapesti székesfővárosi községi tanonciskolában és a csengetésre jelentkező portástól az igazgatósági iroda kulcsát kérte, hogy ott néhány sürgős hivatalos ügyes elintézhessen.
A portás elutasította a késő éjjeli látogatót, aki erre az öreg pedellust félrelökte, felsietett az emeletre, betörte az igazgatói iroda ajtaját, a szobában meggyujtotta a villanykörtéket, nagy ív papírokat terített maga elé az íróasztalra és lázasan dolgozni kezdett. A pedellus rendőrért szaladt, de nem jutott messze, már az iskola kapujában ott állott a rendőr, éppen a portást akarta felelősségre vonni a kivilágítás miatt.
A rendőr és a pedellus együtt mentek fel az igazgatói irodába és a rendőr a munkába mélyedt idegent igazoltatni akarta.
- Azonnal távozzanak, hagyjanak magamra, nem látják, hogy fontos dolgom van, a jövő évi tantervvel, az órarendet és a tanár urak beosztását készitem- kiáltott rájuk az ismeretlen férfi.
Mikor a rendőr továbbra is ragaszkodott az igazoláshoz, felállott és erőszakkal akarta a rendőrt és a portást kituszkolni a szobából. A rendőr erre megkötözte és előállitotta a főkapitányságra, ahol magából kikelve kiáltozott:
- Kikérem magamnak a zaklatást, maguk még nem tudják milyen lángész: vagyok én, de rövidesen találmányomat közlöm a nyilvánossággal.
Az ügyeletes rendőrtiszt az izgatott férfit megvizsgáltatta a rendőrorvossal, aki megállapitotta, hogy beszámíthatatlan, elmebeteg. Miután sem önmagára, sem a közre nem veszélyes, eltekinte
ttek attól, hogy elmegyógyintézetbe vigyék, de az eljárást megszüntették ellene.
