Így készül a jó fegyver

A berlini „Fegyverkutató-Intézet” tudományos laboratóriumaiban Európa legjelesebb fegyvertudósai, fizikusai, vegyészei, mérnökei kovácsolják a legfrissebb meglepetéseket a fegyvertechnika terén.

A puska - az automata-géppisztolyok és egyéb önműködő „tűzgépek” korában is - fontos harci eszköze a gyalogságnak. Csak persze, mai alakjában, össze sem hasonlítható a régivel. Ezt elsősorban az Intézet tudósainak köszönheti a német hadsereg, akik elmés készülékek és műszerek légiójával tanulmányozzák és tökéletesítik. Bámulatosan dolgoznak ezek az ércből való néma segítőtársak. A tudós csak egy gombot nyom meg, egy kapcsolót csappant fel a kapcsolótáblán és mint megelevenedett boszorkányhad lép működésbe a sok készülék.

A gyárból frissen kikerült fegyvert azonmód egy önműködő szerkezetbe helyezik; az magától, szapora egymásutánban elsütögeti; ugyanakkor a műszerek feljegyeznek minden egyes lövést, megjelölik a találati helyet, a távolságot; lefényképezik, sőt lefilmezik a lövedék tovarepülését és bevágódását a célba, megmérik a lőporgázok nyomását a puskacsőben - és így tovább.

Ennek révén azután megállapítják, milyen fogyatékosságokon szenved még a fegyver és mint lehetne tökéletesíteni, hogy még messzebbre hordjon, még gyorsabban tüzeljen, lövedékével még jobban rombolhasson. Igy fejlődött és fejlődik ma is, a német puska a világ egyik legfélelmetesebb kézifegyverévé.

De persze, nemcsak a puskát tanulmányozzák és javítják a Fegyverkutató-Intézetben. A kézigránáttól a torpedóig, az övpisztolytól a legnehezebb hajóágyúig és az angol partvidéket bombázó messzehordó lövegóriásokig minden újítás, amivel a német hadsereg az utóbbi időben meglepte a világot, innen származik.

A gépfegyver mint – filmszínész

Hogyan működik például a gépfegyver? Erre is válaszolnak a Fegyverkutató Intézet tudósai, amikor lassított filmfelvételt készítenek a kerepelő géppuskáról. A különös „filmszínész” derekasan megállja helyét a lencsék kereszttüzében is és eljátssza „szerepét” úgy, amint illik. Adogatóműve szaporán tolja előre a töltényszalagot; a cső remegve, rázkódva köpködi a lövedékeket és amikor a filmet lepergetik, szirupos lassúsággal tárul a szemlélő elé a géppuska villámgyors munkájának minden egyes mozzanata.

Mennyi új ötlet, elgondolás, újítás, találmány csírája fogamzik meg ilyenkor a filmet, néző mérnökök fejében! Efféle megfigyelések gyümölcse volt, többek között, a németek híres „elektromos puskája”, az a percenként többezer lövedéket szóró, villanymotorszerű bugással dolgozó fegyver is, amely a keleti harctéren kínos meglepetést okozott az ellenségnek. Ilyen tanulmányokból születtek az új páncéltörő ágyúk, meg a „Tigris”-tankok félelmes lövegei is.

Vagy: hogyan robban a gránát? Ezt is kivizsgálják az intézetben. Veszélyes a kísérlet, mert hiszen éles lövedékekkel folyik. Önműködő fényképezőgépek rögzítik lemezre a szertevágódó repeszdarabok nyomát. Ebből is sokat okulnak a tervezők. Megtanulják, hogyan lehel a gránátot úgy szerkeszteni, hogy robbanása minél tágabb körben pusztítson és romboljon élő és holt célokat. Persze a robbanószer minőségétől is függ a siker és talán mondanunk is felesleges, hogy az intézet vegyészeti műhelyében állandóan folynak a kutatások új, hatékonyabb robbanóanyagok után.

Érdekes számok...

Mindezek után nem csoda, ha a korszerű tüzelőfegyverek bámulatos teljesítményekre képesek. Egy közönséges puska, egyetlen lövéskor, körülbelül 2000 lóerőt fejt ki. Az elsütés pillanatában a lőporgázok 3000-5000 atmoszféra nyomással hajtják előre a lövedéket. Ez annyit jelent, hogy a lövedék fenekének és a fegyvercső oldalának minden négyzetcentiméterére 3000-5000 kiló nyomás nehezedik, ami egyharmad- vagy fél-vagón rakomány súlyának felel meg.

Egy közönséges gőzmozdony kazánjában csak 15 atmoszféra a nyomás; nagynyomású gőzkazánokban sem sokkal több 200 atmoszféránál. Még a legmélyebb tenger fenekén sincs a víznek ilyen rettentő nyomóereje; 3000 atmoszféra csak egy 30.000 méter mély óceán fenekén uralkodnék! Ilyen tenger pedig talán csak idegen égitesteken létezik. (A legnagyobb földi tengermélység „mindössze” körülbelül 10.000 méter!)

Lövéskor azonban nemcsak nagy nyomás, hanem óriási hő is fejlődik; elérheti a 2-3000 C fokot is. Micsoda szilárd acélanyagból kell a fegyvercsőnek lennie, hogy ezt kibírhassa! De az még csak egy része annak, amit el kell viselnie. Mert ne felejtsük el, hogy a lövedék nem mozdulatlan testtel repül ki belőle, hanem peregve-forogva a csavarmenetes huzagolás vájataiban.

A Fegyverkutató-Intézetben a lövedékek fordulatszámát is megmérték: van, amelyik másodpercenként 3700-at fordul, azaz percenként 222.000-et Nincs olyan gépünk a mindennapi életben, mely elbírná közvetítőleg is ekkora forgássebesség (a leggyorsabb motorok sem igen szaladnak percenként 6-8000 fordulatnál gyorsabban). Képzeljük el a szörnyű súrlódást, amely a cső fala és a benne pergő lövedék között keletkezik! Nem csoda, ha a nagyobb teljesítményű fegyverek csövét sűrűn kell cserélni, akármilyen erős, szilárd anyagból készültek is.

A liliputi „Kövér Berta”

Ilyen számokkal ejti csodálatba a Fegyverkutató-Intézet a hozzáforduló látogatót, aki tudni szeretne egyet-mást a fegyverek újabb képességéiről. Az intézet munkaköre egyébként felettébb sokoldalú. Nemcsak új fegyverállományokon dolgozik, hanem oktatószerepet is vállal: újoncok, fiatal katonák nyerik benne szakszerű kiképzésüket a fegyvertechnika minden ágából. Az Intézet tudniillik voltakép egyik tanszéke a berlini egyetemnek. A leendő harcosok, de a hadimérnökök, fegyver elsajátíthatnák itt mindent, ami hivatásuk gyakorlásához szükséges.

Végül nem utolsó érdekesség az intézet nagy fegyvermúzeuma sem. Apró, de pontosan kidolgozott mintákban gyűjtve találja itt a látogató az elmúlt világháború valamennyi fegyverét. A régi német „Kövér Berták” és a Párizst lövő messzehordó ágyúk még így, kicsinyben is. félelmet gerjesztenek! A mostani háború német fegyvereit persze nem mutatják be még kicsinyítve sem, hiszen azok szerkezete, többé-kevésbbé hadititok. Annál inkább viszont az ellenségtől zsákmányolt fegyvereket. Így azután a múzeum annyi érdekes látnivalót kínál, hogy már ez egymaga is Németország egyik nevezetességévé teszi a Fegyverkutató-Intézetet.

T. A.