Az Azori-szigetek, amelyeken az angolszászok a közelmultban támaszpontokat kaptak, döntő jelentőségűek az atlanti-óceáni hajózás szempontjából. A tucatnyi kisebb-nagyobb szigetből álló szigetcsoport együttes területe 2300 négyzetkilométer, tehát kereken akkora, mint Hajdu vármegye területe. A szigeteken negyedmillió, nagyrészt portugál lakos él.

A szigetcsoport körülbelül feleúton fekszik az európai és amerikai szárazföld között. A kanadai partoknál előugró Uj-Fundland hadikikötője, St. John’s mindössze 2600 kilométerre van az Azori-szigetektől; Anglia déli csücske pedig alig valamivel nagyobb távolságra, 2700 kilométerre fekszik tőlük. Az Azori-szigeteken lévő támaszpontok átadása előtt az Amerikából induló hajókaravánoknak két útvonal között kellett választaniok: vagy közvetlenül a brit szigetekig hajóztak, vagy pedig nagy kerülővel: Grönland és Izland érintésével tették meg az utat.  Az előbbi esetben kereken ötezer kilométeres utat kellett a nyílt óceánon megtenniük, mialatt a tengeralattjárók támadásai veszélyeztették az értékes rakományt.

Az utóbbi esetben, a Grönland-Izland -Anglia-útvonal követésekor a tengeralattjáró-veszély kisebb volt, mert az egymáshoz aránylag közel lévő szárazföldi támaszpontokról könnyebben lehetett a tengert ellenőrizni. Maga a hajóút azonban majdnem kétszerese volt az előbbinek, úgyhogy ez a szállítási vonal sokkal hosszabb ideig vette az értékes hajóteret igénybe. Az Azori-szigeteken kapott támaszpontok tehát jelentős hajótérnyereséget jelentenek az angolszászoknak.

Az Azori-szigeteken lévő támaszpontoknak fontos szerepük van a gibraltári és a földközi-tengeri hajózás szempontjából is. Az útvonal ellenőrzése kisebb hatósugarú hajókkal vagy repülőgépekkel is megtörténhetik. Ezek a meggondolások késztették az angol diplomáciát a támaszpontok követelésére és arra az erős politikai nyomásra, amely végül is a támaszpontot átadására vezetett. A német katonai köröket azonban nem érte váratlanul az azori támaszpontok átengedése és bizonyára hamarosan érezhetők lesznek azok az ellenrendszabályok, amelyekkel a támaszpontok átengedését kiegyensúlyozni igyekeznek.