A kisnemzetek politikája

Budapest, január 30.
A Pester Lloyd vasárnapi száma „Erkölcsi osztályzat és állampolitika" cimmel rendkivül érdekes vezércikket közölt a kisállamok szerepéről a háboru mai fázisában. Bevezetőben a vezércikk rámutat arra, hogy a kisállamok helyzetéről és feladatáról szóló vitában ujra meg ujra felmerül az a szempont, hogy a kisállamok politikájában az erkölcsi törvények világosabban és erősebben jutnak kifejezésére, mint a nagyhatalmakéban, amelyek érdekeiket gátlástalanabbul tudják érvényre juttatni.

A cikk a következőkben rámutat arra, hogy nagyhatalmak bizonyos körülmények között olyan osztályzatokat adnak a kisnépeknek, amelyeket nem az erkölcs, hanem hatalmi érdekek befolyásolnak. A Pester Lloyd hivatkozik Lengyelország és Jugoszlávia példájára, majd igy folytatja:
„Mi következik ezekből a sokat mondó példákból a kisállamokra nézve, amelyeknek politikájukat a nagyobb hatalmak által meghatározott valósághoz kell hozzáidomitaniok. A helyes tanulság, amelyeket a tényekből a kisállamoknak le kell vonniok, semmiesetre sem a puszta maciavellizmus, sem pedig a korlátlan önzés igazolása. A kisállamokban továbbra is ki kell tartaniok az erkölcs igazságai mellett, mert kis népnek kevesebb hatalmi eszköz áll rendelkezésére létharcában.

A kisállamoknak óvakodniok kell attól, hogy tulságosan az ellenséges oldal propagandahivatalainak erkölcsi itéletéhez igazodjanak, maelyek sok esetben, nem egyebek, mint puszta hatalmi szempontok erkölcsi álcázásai. Természetesen a hatalom adottságait okosan és helyesen le kell mérni, a kedvező és a kedvezőtlen befolyásokat realisztikusan számitásba kell venni. Ami ezenfelül mint etikai alapelv szerepet játszik, annak mélyen benne kell gyökeredzenie az illető nép erkölcsi tudatában.

Amig egy nép megőrzi egyéniségét és erre alapitja tántorithatatlan erkölcsi magatartását, addig megvan a kilátása arra, hogy megállja helyét az összecsapó erők nagy küzdelmében."