A finn közvélemény egyre bizakodóbb

Helsinki, március 5.
(Magyar Távirati Iroda.) Finnország az elmult hét eseményei után ismert visszanyerte nyugalmát. A béke ügyében a finn közvéleményt két dolog jellemzi szembetűnően: növekvő bizalom a kormány elhatározásai iránt és egyre nagyobb reménykedés abban, hogy a közölt fegyverszüneti feltételek nem véglegesek, illetőleg, hogy Finnország engedményekhez juthat, amelyek lehetővé teszik szabadságának és függetlenségének megőrzését.

Az a felfogás, hogy a közölt fegyverszüneti feltételek meddővé tesznek minden további tárgyalást, az elmult napokban sokat vesztett népszerűségéből. Finn politikai körökben figyelemreméltónak tartják, hogy a finn sajtó immát két nap óta következetesen arra utal, hogy a kormány bizonyosan jobban van értesülve a jelenlegi helyzetről, mint a nagyvilág. Legutóbb a Suomen Socialdemokratti, amely Tanner miniszter irányitása alatt áll, hangsulyozta, hogy a kormány nemcsak a közzétett feltételek világánál vizsgálja a teendőket, hanem olyan értesülések alajpán is, amelyek csak az ő rendelkezésére állnak. A lap éppen ezért azt ajánlja, hogy a tulságosan határozott következtetések levonását és a kiélezett állásfoglalást el kell kerülni, mert akik ilyen értelemben nyilvánitanak véleményt, csak a kormány tevékenységét hátráltatják és ártanak az ügynek.

A külföldi sajtó az elmult napokban több hirt közölt finn személyek stockholmi tartózkodásáról. A finn lapok most névszerint felsorolják, hogy a finn vendégek miért tartózkodnak a svéd fővárosban. Fagerholm, volt miniszter, aki egyébként egészen rövid ideig volt Stockholmban, a Svédországba szállitandó finn gyermekek ügyéről tárgyalt illetékes svéd körökkel. Vuori szakszervezeti vezető péntek óta tartózkodik a svéd fővárosban és a Svenska Pressen értesülése szerint szakszervezeti értekezleten vesz részt. A svéd sajtónak ama értesülése, hogy Paasikivi államtanácsos szombaton reggel Stockholmba utazott volna, maga Paasikivi megcáfolta. Végül a Stockholmban tartózkodó Suvorania egyetemi tanárt, a finnországi Nordin-társaság elnökét is belevonták a hiresztelésekbe. Illetékes finn helyen hangoztatják, hogy valóban félhivatalosnak mondható megbizással utazott Stockholmba, de ez semmiféle kapcsolatban nem áll az ugynevezett békekérdéssel.

Finn köziró az idealizmus szükségességéről
Helsinki, március 5.
(Magyar Távirati Iroda.) A Rufvudsbladet vezércikket közöl Björksten, neves finn közjogász tollából. A cikkiró a cinizmus és idealizmus egymáshoz való viszonyát vizsgálja a nemzetközi életben. Megállapitja, hogy az eszményien elképzelt wilsoni pontok gyakorlati alkalmazásra sohasem került sor és igy a párizskörnyéki békék a mai nyomoruságra vezető rákfenévé változtak. Az első világháboru után megkisérelték éppen ugy a nemzeti kisebbségek védelmének megvalósitását, de a népszövetség okmányai éppen eléggé bizonyitják, milyen tökéletlen volt a valóságban a kisebbségvédelem. Magyarországon áldatlan volt a helyzet a leszerelés kérdésében is.

Ezek a példák épp eléggé mutatják, mennyire elfojtotta a cinizmus, a befolyásra és hatalomra törő vágy a sokat igérő nemes törekvéseket. Ami a jövőt illeti, az eszméknek egy ujabb csődje halálos döfést jelenthet a nyugati kultura, bölcsesség és a nyugati erkölcs számára. A közeljövő megmutatja nemcsak azt, hogy milyen jövőt szántak több európai nemzetnek, hanem arra is feleletet ad, hogy Európára nem lehet-e már ma azt a nevezetes mondást alkalmazni, hogy „megmérettél és könnyűnek találtattál.”