Magyarok utja

A mult háború utolsó éveiben peckes, kackiás idősebb férfi vonult végig naponta a budapesti belváros utcáin. Már szép, lelkes arca, ősz haja és egyenes tartása miatt is megnézte mindenki; feltűnő jelenség volt az alacsony öregúr. Amint kezében örökké füstölgő cigarettájával vagy szivarjával végigment a napsütötte fővárosi utcákon, a délelőtti sétáló vagy dolga után futkosó közönségből sokan felismerték és megfordultak utána: - Nézd csak, Feketeházy, az Eiffeltorony építője!

Feketeházy mérnök szerencséje

Igen, az emberek nem tévedtek. Feketéházy János, a híres magyar mérnök, valóban Eiffel mérnök jobbkeze volt a világhírű torony építésénél. 1842-ben született. Mint kisgyermek, emlékeibe szívódott a szabadságharc, minden véres izgalma. Haláláig nem tudta ezeket az emlékeket elfelejteni. Később, a Bach-korszak alatt jó eredménnyel elvégezte a magasabb tanulmányokat, majd mérnök lett.

Különösen a hídépítés, a vasszerkezetek konstruálása érdekelte. Az idevonatkozó irodalmat böngészte éjjel-nappal. Mint fiatal férfi, külföldi tanulmányútra indult és elérkezett a Világ Fővárosába, Párizsba. Itt csinálta meg szerencséjét. Megismerkedett ugyanis Eiffel Gusztávval, a világhíres francia mérnökkel.

A Nagy Torony megépül

Ekkoriban, 1889-ben, a franciák hatalmas világkiállítás rendelésére készültek. Ekkor, az évtizedekig tartó, különböző európai háborúskodások után, ébredtek rá végre az emberek, hogy a kultúra és a boldogság útja a nemzetek közötti összetartás és megértés. A különböző fővárosokban megrendezett, nagy világkiállítások is ezt a célt szolgálták. Az első ilyen nagy világkiállítást - éppen a világ legtávolabbi sarkában, - Ausztráliában rendezték.

Ez volt a világhírű sydney-i világkiállítás, az angol Lord Luftos főrendezésében. Magyarország is részt vett ezen és a magyar diplomáciai kiküldött éppen e sorok írójának nagyapja volt. 1889-ben aztán a franciák rá akartak licitálni az angolokra és valami egészen nagyot óhajtottak alkotni. Így született meg a 300 méter magas vasszerkezetű Eiffel-torony.

A Mars-mezőn áll; 676 négyzetméter magyar építésze területet foglal el maga a négylábú torony alapzata. Ma már persze rádió állomás áll az egykor csupán kilátótoronynak épült szerkezet tetején. Innen szemlélte meg Adolf Hitler is Párizst, amikor a várost a franciák 1940-ben fel adták. Azóta is elszoruló szívvel néz minden francia az Eiffel-toronyra, amelyen hatalmas, piros horogkeresztes zászlót csapkod a szél.

Az Eiffel-torony megépítésében volt első munkatársa Gustave Eiffel mérnöknek Feketeházy János. Hosszú ideig tartottak a munkálatok; Feketeházy később hazatért és itthon is folytatta remek mérnöki tudásával építőmunkáját. A Ferencz József-híd vasszerkezetét is ő építette. Hatalmas alkotás volt ez az akkori idők technikai teljesítményeihez képest.

1923-ban meghalt Feketeháxy nagy francia barátja, Eiffel mérnök. Az aggastyán Eiffel közel száz esztendős volt, éppen tíz évvel idősebb, mint annyi francia kitüntetést kapott hűséges magyar barátja.

A zseniális magyar mérnök 1927-ben, négy esztendő múlva követte a halálba francia barátját. Az akkori szegénység, az inflációs idők rohanása, a vesztett háború utáni nehéz országépítés közepette az ország alig emlékezett meg nagy fia haláláról. A későbbi évek kutatómunkájának kellett elérkeznie, hogy Feketeházy János, az Eiffel-torony magyar építőmérnöke, megkapja első márványtábláját.

Kerekesházy József