|
A semlegesek elleni szövetséges politika
Berlin, április 16.
Előbb fenyegető jegyzéket küldtek Svédországnak, Spanyolországnak, Portugáliának és Törökországnak, majd további imperialista lépéseket jelentenek be. Már felismerhető Anglia és az Egyesült Államok ideiglenes eljárásának eredménye a semlegesekkel szemben. Mint a svéd, spanyol, török, svájci és portugál lapok egyöntetű állásfoglalásából kiderül, a semlegesek között létrejött az összefogás azzal a céllal, hogy nem hagyják magukat megfélemlíteni az angol-amerikai nyomástól és nem tűrnek több zsarolást. E lapok egy része megállapitja hogy Hull a semlegesek ellen irányuló nyilatkozatával és a semleges országot kormányaihoz intézett jegyzékekkel az Egyesül Államok és ezzel Anglia politikai helyzetét sokkal kedvezőtlenebbé tette. A semleges államoknak ebben az állásfoglalásában a következőket kell szem előtt tartani: Két hónappal ezelőtt a bolsevistáknak balkáni, északeurópai és a londoni lengyel menekült kormány ellen irányuló mesterkedései a semlegeseket ráébresztették arra, hogy Európa a bolsevizmus kiszolgáltatottja lesz, hacsak a német véderő és a német nép rendithetetlen ellenálló ereje meg nem menti Európát.
A semleges államok közvéleményének tehát fel kellett ismernie azt a Németországtól mindig hangsulyozott tényt, hogy az angol és az amerikai háborus uszitók csak arra törekszenek: kiirtani a bolsevizmus által az európai kulturát.
Hull husvétvasárnapi beszédében a semlegesekkel szemben támasztott követelések, amelyeknek most jegyzékekkel és a legerősebb politikai nyomással adnak nyomatékot, azt a célt szolgálják, hogy a szövetségeseket az Európa elleni angol-amerikai hadviselés zsoldosaivá tegyék, de ez a hadviselés, ha sikeres lenne, Európát kiszolgatáltatná a bolsevizmusnak. Hull beszéde, valamint az Egyesült Államoknak és Angliának semlegesekre gyakorolt nyomása ujabb lépés az európai arcvonal tisztázása terén. (MTI) |