Milyen területeken kell korlátozni a luxuscikkek fogyasztását?

Az új kormány legelső bejelentései közt szerepel az anyaggazdálkodás és a munkaerőmozgósítás jegyében, a luxusiparok és luxuscikkek leépítése. Mint értesülünk, a munkáskezek tekintetében elsősorban a női fodrászat, manikűr, stb., a luxuscikkek terén pedig az elsők között a kölnivíz korábbi időkhöz mért igénybevételét kell majd csökkentenünk.

A húsellátás áthidalására, mint ismeretes, a fővárosban megfelelő jegyekre konzerveket is lehet vásárolni.
Mint most értesülünk, a lehetőség nyomán egyes rétegek ismét olyan halmozási tünetek közt estek neki a konzervek vásárlásának, hogy illetékesek valamiféle olyan rendszabály bevezetését tartják megfontolandónak, mint amilyen például az az olasz gátló intézkedés volt, amelynek értelmében a napijegyekre vásárolt konzerv dobozait a kiszolgálás előtt átszúrták, hogy csakugyan a napi fogyasztást szolgálják.

Az elmúlt hét alaposan próbára tette a húsevőket, nem lévén megközelítőleg sem elegendő marha-, borjú-, no és pláne sertéshús a piacon.
A vendéglők étlapján a legraffináltabb húspótlóételek szerepeltek, de ezek a műrostos konyhai kreációk csak a nevükkel tűntek fel. A gomba és a lecsó dominált a vendéglátó ipar legelőkelőbb helyein is. Akaratlanul bicsérdista lett Budapest lakossága az elmúlt héten, mert csak a nyári zöldfőzelékfélék különböző variációit élvezhette ebédre és vacsorára. Szárnyas sem akadt, legföljebb hal. De hát az utóbbit a szerény polgár nem igen tudja megfizetni, mert például halászlét 10 pengőért, a fogast pedig 20 pengőért mérték a belvárosi éttermekben. Az utóbbiból mégis 250 adag fogyott el ebédre egyetlen vendéglőben, azon a bizonyos napon, amikor a fővárosi gázszolgáltatás ideiglenesen felmondta a szolgálatot.