Életmentő sugarak

Az embert fenyegető számtalan betegség közül talán a rák tűnik a legborzalmasabbnak, már csak azért is, mert az általános hit szerint még mindig gyógyíthatatlan. Az orvostudomány sem tagadja, hogy előrehaladott stádiumban már nincs ellene orvosság, de a betegség kezdeti szakaszában a legtöbb esetben meg lehet gátolni vagy késleltetni kifejlődését.

A rákkutatás és vele együtt a rák elleni küzdelem a legutóbbi egy-két évtized alatt jelentős lépésekkel haladt előre. Ha előveszünk egy, a századforduló körül kiadott orvosi könyvet vagy akár csak lexikont, azt olvashatjuk, hogy a rákot abban az időben még jódecseteléssel is próbálták gyógyítani, akár az egyszerű sebeket. Természetesen az operatív kiirtást is ismerték, de mint tudjuk, ez sem lehet a betegségnél teljesen célhoz vezető.

A rádiumkutatás útja


A rák elleni küzdelem azóta kezdett jelentős eredményeket felmutatni, amióta az orvostudomány a rádium birtokába került. Ezt a csodálatos ércet 1898-ban a Curie-házaspár mutatta be a világnak, hosszas, önfeláldozó kísérletek és kutatások eredményeképpen. A Curie-házaspár előtt Becquerel, a nagy rádiumkutató foglalkozott ezzel a rejtélyes, gyógyító és egyben romboló anyaggal.

Becquerel-nek a kutatás csaknem életébe került, amikor foglalkozni kezdett vele és hatásait még nem ismerte, a felső mellényzsebébe lett egy darabkát a rádiumból, hazavitte á laboratóriumból és többet nem gondolt vele. Két héttel később fájdalmas égési sebet észlelt a mellén. Szerencsére hamarosan felismerte a seb keletkezésének okát, eltávolította a rádiumdarabkát s így talán az életét mentette meg.

Mennyi a világ rádiumkészlete?


A rádiumból feldolgozott állapotban kevés van a földön, de azért sokkal több, mint hiszik. A világ rádiumkészlete jelenleg mindössze négy kiló. Azonban a földben mindenütt előfordul és a mai feltevések szerint voltaképpen ez akadályozza meg, hogy a földkéreg teljesen kihűljön. Rejtélyesen és csaknem felkutathatatlanul vesz körül bennünket a tengervízben és a sziklákban.

Alapanyagában, az urániumban azonban oly kis mennyiségben lappang, hogy például híres lelőhelyén, a Johannisthalban levő bányában ezer mázsa urániumércből évente mindössze két gramm rádium állítható elő. Ezért olyan legendásan drága és ezért őrzik minden kincsnél, minden vagyonnál gondosabban. Oly csekély mennyiségű rádium árából, amennyit az ember az ujja hegyére tehet, egész házsorokat, utcákat lehetne vásárolni.

A rádium-ágyú


A rádium csodálatos gyógyító hatása, a röntgenhez hasonlóan, a sugárzásban rejlik. Nagyobb besugárzásokra úgynevezett rádium-ágyút használnak. Két-három grammnyi rádiumot helyeznek el egy-egy ilyen rádium-ágyúban, amelynek hosszú, minden irányban mozgatható csöve fényes alumíniumkupakban végződik. A sugarak gyógyító hatása abban rejlik, hogy a beteg szövet sejtjeit hamarább pusztítja, mint az egészségeseket, amelyek tovább ellenállnak. Háromféle ilyen sugarát ismerjük: az alfa, béta és gamma sugarat. A bőr, amelyre a sugarak huzamosabb ideig hatnak, kipirosodik, a nyálmirigyek egyidőre elapadnak, a szőrtüszők munkája megbénul, úgyhogy annak, akit az állán sugároztak be, hónapokig nem kell borotválkoznia.

A rádium sugarai természetesen nemcsak az emberi szervezetet, hanem a növényeket, sőt a köveket is befolyásolják. Például a rubin, ha rádium közelébe kerül, elhalványul, megsárgul, mert sugarai behatolnak ebbe az ékkőbe, festőanyagát felbontja. Ezzel üzemben a gyémánt villogni, szikrázni, tündökölni kezd a rádium sugarainak hatására.

A rádium sugárzóképessége

A legtöbb rádiuma az európai állatok közül Svédországnak van: 12 gramm. Ez a mennyiség lehetővé teszi, a legnagyobb arányú rádiumkutatást a svédek végezzék. A világhírű stockholmi Rádiumotthonban szinte éjjel-nappal áldásos munka folyik.

A Rádiumotthon tudósai a drága érc kisugárzását egy pillanatra sem hagyják kihasználatlanul. Pedig bőséges idő állna rendelkezésre a kiaknázásához, ugyanis az a rádium, amelyet ma bányásznak ki, csak 1680 év mulva veszti el sugárzóképességének a felét. De a rádium gyógyító sugárzása nem szünetelhet, hiszen betegek ezrei várják tőle gyógyulásukat. És azok is, akik még egészségesek, de néha sötét árnyékként vetődik fel bennük a gondolat: hátha, engem is megtámad a szörnyű betegség, a rák.

Ma már, mint említettük, a rák sem tartozik á teljesen gyógyíthatatlan betegségek közé. A stockholmi Rádiumotthon kimutatásai 6, 10, sőt 12 éves tökéletes gyógyulásról számolnak be olyan esetekben is, amikor a betegség már operálhatatlannak, teljesen reménytelennek látszott.

A rádium „testvére”: a mezotorium


A rádium és a röntgen mellett, a rák elleni küzdelemben igen fontos szerepet tölt be a mezotorium. A mezotoriumot Hahn német fizikus állította elő először. Rendszerint a rádium helyett használják, rákos megbetegedéseknél, bőrbetegségeknél és újabban sikeresen gyógyítják vele a vér- és anyagcsere-betegségeket is. Nagy jelentősége főleg abban rejlik, hogy jóval olcsóbb, mint a rádium, ugyanis a monacit-homok, amelyből előállítják, korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A mezotoriummal történő kezelés másik előnye, hogy a beteg nem kénytelen a kezelés ideje alatt kórházban maradni, mert a mezotoriumot kis pálcikák alakjában beleszúrják a rákos daganatba. A rákos daganatban levő mezotorium-tű aztán elvégzi gyógyító munkáját minden külső beavatkozás nélkül is.

A mezotorium összetételében is hasonlít a rádiumhoz. Mindkettő radioaktív anyag, vagyis külső behatás nélkül sugárzást bocsát ki magából. Ez a sugárzás az emberi szem számára természetesen láthatatlan és egy részük olyan gyorsan halad, mint a fény. Ezeknek a nagysebességű katódsugaraknak az áthatoló képessége igen nagy, úgyhogy még a vastag ólomlemezen is keresztülmennek és hatóerejüket nem vesztik el. A sugarak másik része pedig hullámsugár és hasonló a röntgensugarakhoz, csak ezeknél sokkal nagyobb az áthatoló képesség és még tíz centiméter vastag ólomlemezen is keresztülsugároznak.

Hogyan készül a mezotorium?

A mezotorium előállítása igen bonyolult vegyi folyamat. Nagy tartályokban, kénsavas oldatban választják ki a mezotoriumot a nagytömegű monacit-homokból. A kiválasztás alatt a munkát végző vegyésznek gázálarcot kell viselnie. Az előállított termékeket aztán mindig tovább és tovább mossák különféle folyadékokban, míg végre kiválik a tiszta mezotorium. A további munka már a laboratóriumokban folyik. Itt a tiszta mezotoriumot platina és ezüst csövecskékbe zárják és így kerül forgalomba. Ennél a munkánál a dolgozó munkást egészen különleges berendezések védik a káros sugárzás ellen, mert amilyen hasznos és gyógyító hatású a radioaktiv sugárzás a beteg testrészre, olyan káros az egészségesre.

Most, a véres világesemények látszólag elnyomták a szerényen, hírverés nélkül dolgozó tudósok és kutatók munkáját, de biztosak lehetünk afelől, hogy a laboratóriumok falai között áldásos tevékenység folyik. Mert eljön még az idő, amikor az emberélet ismét visszanyeri valódi értékét és akkor azok lesznek az emberi közösség hősei, akik csendes visszavonultságban bár, de nem lankadó buzgalommal folytatták a küzdelmet az emberiség egyik legnagyobb ellensége, a rák ellen.