A sajtó a balkáni államok helyzetéről és egyéb eseményekről

Budapest, július 24.
A potsdami értekezletről érkező legújabb jelentés számol be, hogy a német problémákat érintő tanácskozások nagyrészt befejeződtek, most már az egykori csatlós államok ügyei kerültek napirendre. Ebben a vonatkozásban érdeklődésre tarthat számot minden olyan sajtómegnyilatkozás, amely mostanában különösen a balkáni államokkal foglalkozik.

Ilyen balkáni vonatkozású cikk jelent meg a napokban a Sunday Times című lapban, amelynek egyes részleteivel most behatóan foglalkozik a moszkvai rádió. A moszkvai rádió magyarnyelvű adásában kiemelte Románia demokratizálódásának főbb mozzanatait, a földreform végrehajtását, a háborús bűnönös megbüntetését, majd válaszul Gibsonnak, a Sunday Times tudósítójának beszámolójára, amelyet romániai látogatásáról közölt. Gibsonnak - mondta a moszkvai rádió - , nem tetszett Groza miniszterelnök, aki nagyon népszerű Romániában és nem tetszett még az sem, hogy a románok pontosan betartják a fegyverszüneti feltételeket.

Az is felháborította Gibsont – mondotta a továbbiakban a moszkvai rádió -, hogy a román sajtóban és rádióban rokonszenves hangon beszélnek a Szovjetúnióról. Mit akar Gibson? – tette fel a kérdést a moszkvai rádió. Talán azt hogy, miután a Vörös Hadsereg felszabadította Romániát a fasiszta elnyomástól, továbbra is rágalmazzák a Szovjetúniót? Gibson elismeri azt, hogy a román kormány végrehajtotta a földreformot, a román paraszt földhöz jutott és a román földbirtokosok uralma megszűnt. Elismeri, de hamis megvilágításba állít be mindent. Észak-Erdélyt visszacsatolták Romániához, de ott állítólag magyar kommunisták uralkodnak.

 Gibson azt állítja – fejezte be fejtegetéseit a moszkvai rádió -, hogy cikkével az angol közvéleményt kívánja tájékoztatni a romániai helyzetről. De rossz szolgálatot tesz az angol közvéleménynek, mert tudatosan meghamisítja a tényeket.

Az egyensúly-politika
A szovjetellenes sajtóhangokkal részletesen foglalkozik a belgrádi Politika című lap. „A görög és török reakció mesterkedései” cím alatt vezércikket közöl a lap és többek között a következőket írja: A fasizmust Európában megtörték, San Franciskóban pedig megalapozták a jövő béke szervezetét. Ezek kimagasló történelmi események. Mégis akadnak országok, amelyeknek jelenlegi vezetői még nincsenek tisztában azzal, mit jelentenek ezek az események.

Törökország a Közel-Kelet gerince és a világbéke utolsó bástyája – írja például Jolcsin török közíró a Tonin című lapban. A cikkíró kifejti, hogy a Közel-Kelet és Európa békéjének fenntartása attól függ, hogy Törökország erős, szilárd és az eddigi határozott vonalon haladó állam marad-e. Hasonlóan gondolkodnak bizonyos vezető görög politikusok is – írja a belgrádi Politika.

A Nova Alitia című lap például azt bizonygatja, hogy a szükséges balkáni egyensúly megkívánja egy erős Görögország létesítését, amely erejénél és hatalmánál fogva megfelelne annak a balkáni szövetségnek, amelynek létrehozására Tito törekszik. A görög reakció vezetői tovább mentek. Sajtójuk azt követeli, hogy Albániát görög és angolszász csapatok szállják meg. A görög lapok közölték a napokban annak a Nagy-Görögországnak a térképét is, amely magában foglalná Bulgária, Jugoszlávia és Albánia egyes területeit.

A belgrádi Politika cikkírója megemlíti ezután a szaloniki szlávellenes tüntetéseket és a macedón kisebbség üldöztetését. Görögország valódi polgárháborún esett át, amelyet csupán külföldi beavatkozásra sikerült elfojtani. A Politika ezzel a megállapítással nyilván Churchill görögországi útjára utal. A görög reakciósok, - folytatja továbbiakban a lap ahelyett, hogy saját ügyüket intéznék és országuk békéjének megteremtésére törekednének, a világbéke fenntartásán törik fejüket, amit egyébként semmi sem fenyeget. A görög reakció elfelejti, hogy a hatalmi egyensúly politikája már divatjamúlt és hogy a nagyhatalmak politikája Teheránban, Jaltában és Sanfranciskóban kötött egyezményeken alapul. A cikk végül óva inti a görög és török reakciós köröket a Balkán békéjének megzavarásától, mert a Balkán népei jól tudják, hogy jövőjüket csak testvéri együttműködésük biztosítja.

Egy detroiti nagygyűlés
Az európai sajtó eme megnyilatkozásai után vessünk egy pillantást Amerikára is. A TASS szovjet hirszolgálati iroda jelenti Newyorkból, hogy a haladó lengyel egyesületek nagygyűlést rendeztek Detroitban, amelyen mintegy háromezer amerikai lengyel vett részt. A nagygyűlésen a demokratapárti Coffre képviselő, Novák volt szenátor és mások mondottak beszédet.

A szónokok egyöntetűen elítélték azoknak a lengyel csoportoknak kísérleteit, amelyek a szovjetelleni háborúra akarják buzdítani az angolszász világot és kísérletük arra irányul, hogy ellentétet szítsanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A szónokok hangoztatták, az Amerikai és a Szovjet közötti szoros együttműködés fontosságát. A nagygyűlést egyébként a Kosciusko Liga rendezte a Lengyel Származású Amerikaiak Szövetsége nevű szervezet tevékenységének ellensúlyozására, amely igen éles tevékenységet fejt ki a Szovjetúnió ellen Amerikában.