A július 17-től augusztus 2-ig tartó potsdami konferencia záróközleményének katonai és politikai jellegű részei

London, augusztus 3.
A háromhatalmi értekezlet befejezéséről szóló nyilatkozat – amelyet Londonban, Moszkvában, Washingtonban és Berlinben adtak ki egyidőben csütörtökön éjszaka – bejelenti, hogy elhatározták a külügyminiszterek tanácsának létesítését a legyőzött országokkal való békekötés és a Németországgal való békés megegyezés előkészítése végett. Németországgal csak akkor jön létre békés megegyezés, ha „egy erre megfelelő német kormány létesült”. A tanács tagjai az Egyesült Királyság, a Szovjetúnió, Kína, Franciaország és az Egyesült Államok külügyminiszterei, továbbá a magasrangú helyettesek a tanács folytonosságának biztosítására.

A tanács általában Londonban ül össze. Első ülése szeptemberben vagy előbb lesz. A tanács titkárságának állandó székhelye London. A tanács tagjait az értekezletekre szakértők és tanácsadók kísérik. Az értekezletek más fővárosban is megtarthatók. A tanács a békekötések megszövegezésének munkáján kívül olyan ügyekkel is foglalkozik, amelyeket az illető kormányok a tanács elé utalnak. Az öt említett országon kívül meghívhatók más országok is, ha az értekezlet ügyükkel foglalkozik. Az Olaszországgal folytatott béketárgyalásokon Franciaország is részt vesz. Kínát és Franciaországot, amely nem volt képviselve Berlinben, meghívták a külügyminiszteri tanácshoz való csatlakozásra. Ennek ellenére azonban a berlini értekezleten résztvevő három nagyhatalom fenntartja azt a jogot, hogy egymás között is tárgyaljon. Az európai tanácsadó bizottságot feloszlatják és munkakörét átadják a Berlinben és Bécsben működő szövetséges ellenőrző tanácsoknak.

A három nagy leszögezi, hogy az értekezlet megerősítette a három kormányt egymáshoz fűző kapcsolatokat és megújította bizalmukat abban, hogy az Egyesült Nemzetek továbbhaladnak az igazságos, tartós békéhez vezető úton.

Németországgal szemben közös politikát állapítottak meg
A Nyilatkozat a továbbiakban azokat a politikai és gazdasági alapelveket sorolja fel, amelyek értelmében Németországot a most kezdődő ellenőrzési időszakban kormányozzák. Az értekezleten megegyeztek a legyőzött Németországgal szemben folytatandó közös szövetséges politikának politikai és gazdasági alapelveiben. Ennek az egyezménynek célja a krími értekezlet Németországra vonatkozó határozatainak megvalósítása. A német militarizmust és nácizmust kiirtják és a szövetségesek megegyeznek abban, hogy most és a jövőben, közösen más intézkedéseket is hoznak, amelyek biztosítják, hogy Németország soha többé ne zavarja meg szomszédai, vagy a világ békéjét. A szövetségeseknek nem áll szándékában, a német nép megsemmisítése, vagy a rabszolgaságba döntése. Az a szándékuk, hogy megadják a német népnek a lehetőséget a demokratikus és békés alapon nyugvó élet esetleges újjáépítésére. Ha a német nép erőfeszítései állhatatosan erre irányulnak, akkor idővel lehetségessé válik, hogy ismét elfoglalhassa helyét a világ szabad, békeszerető népei között.

Politikai alapelvek
1. Németországban a hatalmat kormányozóik utasításai alapján az amerikai, brit, orosz és francia erők főparancsnokai gyakorolják saját megszállási övezetükben, valamint közösen is, mint az ellenőrző tanács tagjai.
2. Amennyiben keresztül vihető, úgy a német lakossággal szemben egységes bánásmódra törekednek egész Németországban.
3. Megszállás I. Németország teljes lefegyverzése és demilitarizálása, az egész német ipar felszámolása vagy ellenőrzése, hogy soha többé ne lehessen katonai termelésre felhasználni. E célból felosztatják és megtiltják újjáalakulását a német haderőnek, továbbá valamennyi katonai és félkatonai szervezeteknek, kluboknak és szövetségeknek, amelyek a németországi katonai hagyomány folytatására szolgálnak. Az egész lőszert át kell adni, vagy meg kell semmisíteni, a repülőgép- és lőszertermelést megtiltják.
II. Meg kell győzni a német népet, hogy katonai vereséget szenvedett és nem kerülheti el a felelősségrevonást.
III. Meg kell semmisíteni a nemzeti szocialista pártot, valamint az összes nemzeti szocialista intézményeket és elejét kell venni minden nemzeti szocialista és militarista propagandának.
IV. Előkészületeket kell tenni a német politikai életnek demokratikus alapon való esetleges újjáépítésére, valamint Németországnak esetleges békés együttműködésére a nemzetközi életben. A nemzeti szocialisták által kiadott valamennyi törvény, amelyek alapját képezték a hitleri uralomnak, vagy megkülönböztetést tettek faji, vallási és politikai alapon, megsemmisítendők.
V. A háborús bűnösöket, a tisztviselőket és minden más személyt, aki veszélyezteti a megszállást, le kell tartóztatni és gyűjtőtáborba helyezni.
VI. A nemzeti szocialista párt valamennyi tagja, aki több volt, mint névszerinti párttag, el kell mozdítani felelősségteljes állásukból és olyan személyekkel kell helyettesíteni, akik alkalmasnak látszanak az igazi demokratikus intézmények fejlesztésére.
VII. A német nevelésügyet úgy kell átalakítani, hogy teljesen kiirtsák a nemzeti szocialista és militarista tanokat és lehetővé tegyék a demokratikus gondolatok eredményes kifejlesztését.
VIII. Az igazságügyi rendszert újjászervezik a demokrácia alapelveinek megfelelően.
IX. Németország közigazgatását politikailag decentralizálják, a helyi hatóságok felelősségét kiterjesztik.

 Ennek érdekében
a) egész Németországban demokratikus alapokon visszaállítják a helyi önkormányzatot, b) egész Németország területén megengedik valamennyi demokrata pártnak a működését, c) a képviseleti és választási alapelveket ismét bevezetik e kerületi, tartományi és állami közigazgatásba, d) egyelőre nem létesítenek központi német kormányt, helyette államtitkárságok alatt működő központi közigazgatási osztályokat létesítenek, elsősorban pénzügyi, szállítási, közlekedési, külkereskedelmi és ipari téren. Ezek a központi közigazgatási osztályok az ellenőrző tanács felügyelete alatt működnek.
X. A katonai biztonság határán belül megengedik a szólás-, sajtó- és vallásszabadságot tiszteletben tartják a vallási intézményeket és megengedik a szakszervezetek működését.