Milyen lesz jövedelmünk és ellátásunk a stabilizációban?

Gordon pénzügyminiszter nyilatkozata

Gordon Ferenc pénzügyminiszter a sajtó számára fogadást rendezett, amelyen a többek között a következő kijelentéseket tette:

– Az infláció is elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor az árak emelkedése már csaknem tökéletesen párhuzamos a bankjegyek szaporodásával. A stabilizáció és az egyidejűleg bevezetendő kötött gazdálkodás megszünteti a jövedelemelosztás mai rendkívül igazságtalan rendjét és így a dolgozó rétegek számára kétségtelenül helyzetük javulását jelenti. Szakértői becslések, amelyek Magyarország mezőgazdasági és ipari termelését és a különféle szükségleteket is lelkiismeretesen felmérték azt állapították meg, hogy az 1946-47. év átlagában Magyarország lakossága a békebeli életszínvonalnak 60 százalékán él.

Ez a 60 százalékos életszínvonal azonban úgy értelmezendő, hogy ebbe a lakásszükséglet kielégítése is bele van számítva.
Mivel Magyarországon a dolgozók békében a jövedelmük 20 százalékát költötték lakásra és ez a lakásszükséglet ma is többé-kevésbé ki van elégítve, így tehát a 60 százalékból 20 százalék a lakást jelenti és csak 40 százalék esik az egyéb szükségletekre, amelyeknek kielégítése tehát a békebelivel szemben több mint 50 százalékkal alacsonyabb színvonalon történhetik csak meg. Mindez azonban az 1946-47. év átlagára vonatkozik, de mivel a termelés fokozása csak lépésről lépésre következik be, a stabilizáció első időszakában még ennél is alacsonyabb színvonallal kell indulni, amely azután abban az ütemben fokozódik, ahogyan a termelés növekedik. A dohányellátást októbertől, a cukorellátást novembertől, a zsírellátást decembertől tudjuk biztosítani.

A miniszter ezután rámutatott arra, hogy szokássá vált az utóbbi időben a közüzemeket mint árdrágítókat kezelni.

Pedig békebeli pengőben számolva, a régi díjaknak csak töredékét teszik ki a mai tarifák. A 400 milliós villamosjegy például adópengőn keresztül 2 békebeli fillérnek felel meg. Ezt a nagy különbséget csak úgy lehetett elviselni, hogy az állam inflációs pénzekkel támogatta a közüzemeket. A stabilizációval kapcsolatos intézkedések már sokkal több áldozatot követelnek – mondotta a pénzügyminiszter –, mint a villamosjegy árának két békebeli fillérről való felemelése.

A miniszter ezután ismertette
az államháztartás, a jóvátétel, a fontosabb export-importkérdések problémáját.

Gordon Ferenc pénzügyminiszter után a részletkérdésekről beszélt Kemény Ferenc és Antos államtitkár.

Kemény államtitkár összehasonlította az 1924. évi szanálást a mostanival, amely sokkal nehezebb körülmények között zajlik le. Rámutatott arra, hogy megfelelő mennyiségű gabona áll majd a kormány rendelkezésére és a kötött jegyrendszer bevezetésével egyidejűleg meg kell szűnnie a feketepiac jelentőségének. Bizonyos átmeneti idő után feltétlenül javulásnak kell bekövetkezni. Ezután a költségvetési keretről és annak összeállításáról beszélt az államtitkár, aki nyilatkozata végén rámutatott arra, hogy megkezdődik az amerikai zónába elhurcolt javak visszaszállítása.

Antos államtitkár ezután a várható új árnívók kialakításáról beszélt.

Rámutatott arra, hogy a hatósági árnívó meg sem közelíti a stabil árszintet. Az ármegállapítás alapja az 1938-as árnívó, de természetesen tekintetbe kell venni a világpiaci eltolódásokat és a belföldi helyzetet. Míg a mezőgazdasági termelés a békebeli termelés 70 százalékát is eléri, addig az ipari termelés a belföldi fogyasztási cikkeknél csak 40 százalékra emelkedhetik. Több lesz tehát jóval a mezőgazdaságban a pénz, mint az iparban. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a falu elegendő árukészletet kapjon, amivel vissza lehet szivattyúzni a mezőgazdaság pénzét. A falu sót, gyufát és minden szükséges cikket idejében meg fog kapni. A kormány tartalékokat gyűjt erre a célra. A kötött gazdálkodás bevezetése után piacra kerül az amerikaiaktól most vásárolt különféle áru- és közlekedési cikkek egy része is.

A stabilizáció nem egy éjszaka lép életbe, hanem fokozatosan.

Elég jó lesz a kenyér- és lisztellátás, biztosítják a burgonyát és a hüvelyest. Az új termés után a dohányellátás is jobb lesz. A normálellátás csak decemberben indul meg, amikor meglesz a rendszeres zsír- és cukorellátás is.

A pénzügyminiszternek a házbérrel kapcsolatos kijelentésére vonatkozólag
az a lehetőség is felmerült, hogy augusztus 1-től a házbér az 1938. évi házbér 40%-a lehet. A kormány messzemenően megkönnyíti az exportot és máris megindult egy nagyarányú textilexport, melynek ellenében műselyemfonalat hozunk be, úgyhogy megindulhat a szövőipar teljes üzemű munkája. A szovjet pamutbérmunka lehetővé teszi textilcikkekben a közellátás bizonyos mértékű biztosítását. Kétségtelen, hogy az ipari helyzet és a termelés javulásával a következő két hónapban is többet szállíthatunk a Szovjetnek, mint eddig. Nehézségek lesznek azonban a cipő- és ruhaellátás terén. E tekintetben elsősorban a bányászokat, a vasutasokat, a nehézipari munkásokat látjuk el.