Gyorsított iramban szavazták meg a magyar békeszerződés súlyos gazdasági intézkedéseit

A magyar békeszerződés szakaszait olyan szédítő iramban tárgyalták le, hogy ez önmagában is lehetetlenné tette a kérdések alapos megvitatását.
Miután elvetették Amerikának azt a javaslatát, hogy a magyar jóvátétel összegét 300 millióról 200 millió dollárra csökkentsék, elővették azt a csehszlovák pótindítványt, hogy a bécsi döntés „következményeit” is nyilvánítsák semmiseknek. Ezt a legalább 15 millió dolláros terhet jelentő csehszlovák kérést egyhangúan elfogadták.

A sorra kerülő kérdések legfontosabbjai a következők voltak:

Amerika, Anglia és Franciaország javasolta, védjék meg a békeszerződésben a háborúban kifosztott magyar zsidók érdekeit. A Szovjet-Unió ellenezte a javaslatot, mert ez szerinte fölösleges és túlzott, minthogy Magyarországon már eltörölték a faji megkülönböztetést. Franciaország képviselője kijelentette, nem szavazza meg az angol-amerikai javaslatnak azt a részét, amely a Menekültek Nemzetközi Szervezetének kívánja juttatni a gazdátlanná vált zsidó javakat. Jugoszlávia a szovjet felfogás mellett szólalt fel s hozzátette, hogy Jugoszlávia bizalommal van a magyar kormány iránt. A szavazásnál az angolszász javaslatot fogadták el nyolc szóval öt ellenében.

Egyhangúan erősítették meg azt a szakaszt,
amely szerint a Szovjetnek joga van a magyarországi német javakhoz.

Amerika, Anglia és Franciaország javasolta,
Magyarország nem kapja vissza az Egyesült Nemzetek területein lévő javait. Ezt a Szovjet-Unió ellenezte. Végül a nyugati javaslatot szavazták meg. Ugyanígy megszavazták azt a szakaszt, amely szerint Magyarországnak és minden állampolgárának le kell mondania a Németországgal szemben a háború alatt támadt követeléseiről.

Szótöbbséggel elfogadták az angol-amerikai javaslatot,
amely szerint az Egyesült Nemzetek mindegyikét egyforma kedvezmények illetik meg a magyarországi polgári repülés terén.

A Szovjet-Unió javasolta,
hogy a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződésekben a legtöbb kedvezmény a szomszédokat illesse meg. Ezt a bizottság kilenc szóval öt ellenében leszavazta.

Végül ugyanilyen szótöbbséggel elfogadták azt az amerikai indítványt,
mely szerint, ha a budapesti szovjet, angol és amerikai missziók főnökei között nézeteltérés támad a magyar békeszerződés végrehajtása körül, békéltető bizottságra kell bízni az ügy eldöntését, ebbe a nemzetközi bíróság jelöli ki a negyedik tagot.

Ezzel a magyar békeszerződés gazdasági részével végeztek.

A teher, amelyet jóvátételi kártérítés címén Magyarország vállaira raktak sokszorosan felülmulja a trianoni békeszerződés gazdasági kötelezettségeit. Ebben még hozzá kell tenni, hogy gazdasági kérdésekben egyetlen egyszer sem hallgatták meg Magyarország képviselőit.