Gyöngyösi külügyminiszter a cseh és az erdélyi kérdésekről beszélt Szolnokon

Szolnok, május 6.
- Most, a békeértekezlet összehívása előtt – kezdte beszédét a külügyminiszter -, úgy érzem, elérkezett a pillanat, amikor a magyar békecélokról tájékoztatnom kell a közvéleményt. A magyar kormányt igen nehéz feladat elé állította a békeelőkészítés. Ha nem akar elszakadni a magyar közvéleménytől, amit parlamentáris kormány nem tehet meg, figyelembe kell venni a magyar nép jogos érdekeit, továbbá azokat a tényeket, amelyeket, reálpolitikát feltételezve, a magyar kormány nem mellőzhet.

- A magyar békeelőkészítés legfontosabb momentumának a moszkvai látogatást tekintem. A moszkvai látogatás jelentős állomása a következetesen vitt külpolitikának, amelyet a demokratikus magyar kormány megalakulása óta hirdetett, hogy ennek az országnak a sorsát csak akkor látja biztosítva, ha a hatalmas szomszédjával, a nagy Szovjetúnióval jóbarátságban él és sikerül bizalmat elnyernie. Ezt nem szavakkal, hanem tettekkel nyertük el. Bebizonyítottuk, Magyarországon valóban a nép vette át a hatalmat, ezt intézményesen biztosította és kezéből soha több ki nem adja.

- A gazdasági együttműködési szerződés, amelyet a Szovjettel köttöttünk, nemcsak a magyar újjáépítás kiinduló pontja, hanem azt is jelenti, hogy a Szovjetúnióval való barátságunkat gazdaságilag is alátámasztjuk. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nem igyekezünk ápolni a jóviszonyt a többi szövetséges nagyhatalommal, de úgy látom, hogy nemzetközi súlyunkat a moszkvai látogatás ezeknél a hatalmaknál is csak öregbítette.

Ezután hangoztatta, hogy egyetlen egy politikai tényező sincs a világon, amely nem ismerné el azt, hogy  Európa békéje és e térség újjárendezése tekintetében a Szovjetúnióé lesz a döntő szó. Nincs a világon senki, bármilyen világnézetű beállítottságú legyen, aki ne ismerné el azt a nagy világtörténelmi szerepet, amelyet a legújabb kor eseményeinek alakulásában a Szovjetúnió nagy vezére, Sztálin generalisszimus betölt.

- Álláspontunkat nemcsak a Szovjetúnió, hanem a szövetséges államok kormányai is ismerik. Abból az alapkérdésből indultunk ki, mi lesz a sorsa annak a majdnem három millió magyarnak, aki a jelenlegi országhatárokon kívül él. A magyar kérdést nemzetközileg az teszi súlyossá, hogy a nemzet egyetemének 26 százaléka az állam területén kívül él.

Utolsó figyelmeztetés Csehszlovákiához
- Abból a szempontból, hogy milyen a magyarság sorsa a határokon kívül és milyen lesz ez a sors, igen komoly ellentétek támadtak Csehszlovákiával. A sérelmek orvoslása terén mind a három nagyhatalom, de különösen a Szovjetúnió, jött segítségünkre és igyekezett a sérelmeket enyhíteni. Ekkor kaptuk a tanácsot, hogy közvetlen tárgyalásokkal rendezzük a Csehszlovákiával felmerülő kérdéseket.

- Ennek folyománya volt a szlovák-magyar lakosságcserére szóló egyezmény. Ezt nem tartottuk és nem is tartjuk helyesnek. Mert a demokrácia alapelveivel összeegyezhetetlen az, hogy embereket akaratuk ellenére eltávolítsanak ősi lakóhelyüktől. De másrészt a kérdésnek csak egy kis részét oldja meg, mert a szlovákiai magyarság száma hétszeresen felülmulja a magyarországi szlovákok számát. Az eddigi eredmények mutatják, hogy a magyarországi szlovákok csak kis számban hajlandók elhagyni ezt a földet, de mégis elfogadjuk a lakosságcserére vonatkozó egyezményt azért, hogy az egész világ előtt nyilvánvalóvá tegyük, hogy Magyarország békében akar élni szomszédaival és ezért még áldozatokat is hajlandó hozni.

- Le kell szegezni, hogy az a visszaszlovákosító akció, amely most a magyarellenes intézkedésekkel együtt a szlovákiai magyarságot arra akarja kényszeríteni, hogy jobb meggyőződése és nemzeti érzése ellenére szlováknak vallja magát, minden magyar ember részéről a leghevesebb tiltakozásra talál. De ez a világ egyetlen egy szabadságszerető nemzeténél sem fog rokonszenvre találni a csehszlovák köztársaság irányában. Nem hiszem, hogy a csehszlovák kormány csak egy pillanatig is abban az ábrándban van, hogy máról holnapra növelheti a szlovákok számát. Arról van inkább szó, hogy nemzeti állományának biztonsága szempontjából a magyarság nagyobb részét el akarja távolítani. Erre vonatkozóan utolsó barátságos figyelmeztető szavunk van Csehszlovákia felé és erre egyidejűleg felhívjuk a szövetséges nagyhatalmak figyelmét is.

- Erdélyben másfélmillió magyar él. Helyzetük sok aggodalomra ad okot. Különösen gazdasági szempontból aggasztó a magyarság helyzete. Ha az eddigi magyarellenes intézkedések tovább folynak, úgy az erdélyi magyarság hamarosan koldusbotra jut, ilyen helyzetben bármennyire is igyekszünk Romániával baráti politikát folytatni, meg kell mondanunk, hogy kötelességünk van az erdélyi magyarság irányában.