Bírói és jogászi körökben nagy feltűnést keltett, hogy az igazságügyi tárca kebelébe tartozó köztisztviselők igazolóbizottsága állásvesztésre ítélte Illés János táblabírót, egyben a Népbíróság elé utalta. Illést az elnök utasítására nyomban letartóztatásba helyezték.
Illés ellen az igazolási eljárás folyamán semmi gyanú nem merült fel és a bizottság egyhangúlag igazoltnak nyilvánította.

A következő igazolási ügyben azután váratlan fordulat történt. Illés egy bírótársa került sorra, akinek kartotékjában szerepelt egy titkos minősítési lap, amelyet az igazságügyminisztérium irattárában találtak. A titkos minősítési lap az összes budapesti bírák, ügyvédek nevét tartalmazta, a megjegyzésrovatban pedig szerepelt nyilas szempontból a beírás: mennyire megbízható Szálasiék szempontjából az illető.

Az elnök feltűnően ismerősnek találta a megjegyzési rovatot kitöltő írást és annak a gyanújának adott kifejezést, hogy az Illés János táblabíró kézírása. Altiszt útján visszahivatta a már igazolt táblabírót, aki rövid faggatás után bevallotta, hogy Szálasiék megbízásából ő minősítette a budapesti bírákat és ügyészeket.

Ezek után az igazolóbizottság megsemmisítette saját határozatát és meghozta új döntését, mely szerint Illés Jánost állásvesztésre ítélte és a Népbíróság elé utalta.