Ki volt hát Endre László?

December első napjaiban tárgyalják a volt gödöllői kiskirály bűnügyét

Az elmúlt rendszer legkegyetlenebb véreskezű hóhérának, Endre Lászlónak bűnügyében dr. Matiszfalvy István népügyész befejezte a nyomozást. A munkásmozgalmak, a demokráciának legtajtékzóbb gyűlölője, az antiszemitizmus vezére a Markó-utcai fogházba vár sorsára. Bűnlajstroma köteteket tesz ki. Példátlan hatalmát arra használta fel, hogy milliókat kényszerítsen az otthon elhagyására. Fegyvert erőszakolt a magyar ifjúság kezébe és miatta véreztek el tízezrek, százezrek.

Amikor múlt év áprilisában az élet és halál ura lett, hétszázezer zsidót deportáltatott. Ezekből – hivatalos megállapítás szerint – félmilliónyi – elpusztult. Fékezhetetlen gyűlöletében eltiport mindenkit, aki szembehelyezkedett akaratával. A munkásságot, a szociális eszmék zászlóhordozóit éppen úgy megsemmisített, mint a zsidóságot. Kérlelhetetlen harcot folytatott a szociáldemokraták ellen. A gettók felállításával hírhedtté tette nevét.

Ki volt ez az Endre László? A népügyészség így adja meg a választ:
Január elsején lesz ötven esztendős. Apja erőszakos, összeférhetetlen természetét örökölte fia, Endre László. Anyja Galiner Mária sváb nő, aki németimádatra nevelte fiát. 1920 januárjában került Gödöllőre. Botrányt botrányra halmozott. Feleségét ütötte-verte. Duhajkodott, mint egy részeges börtöntöltelék. A gödöllői kiskirály házatáján gyakran a szomszédok teremtettek rendet és csavarták ki Endre László kezéből a furkósbotot, amellyel feleségét bántalmazta.

„A legsötétebb figura”

- Az elmúlt negyedszázad sötét korszakának legsötétebb figurája Endre László – mondja az ügyész. Csupa alvilági alakkal vette magát körül, állandóan titkos szövetségeket alakított. Húszéves „közéleti” működés alatt a törvénysértések és a közönséges bűncselekmények egész garmadát követte el. Megyéjében egymaga több szerencsétlenséget, bánatot, szenvedést okozott, mint bárki más. Jellemző a korra, hogy mindezt büntetlenül követhette el.
A munkások és parasztok halálos ellensége volt Endre László.

Gyűlölte és megvetette a kisembert, a hivatalnokot egyaránt, ha azok – szerencsétlenségükre más politikai felfogást vallottak, mint ő. Mindenre kész eszköze a csendőrség volt, amely parancsának vakon engedelmeskedett. Jaj volt annak, akire Endre László kivetette hálóját. A leventemozgalom szülőatyja volt Endre László. Az ő szelleme uralkodott ebben a fasiszta intézetben. Pestmegyei alispánsága volt az első jel a szélsőjobboldal előretörésére. A választás napján rendezett banketten felvonult a fasisztatábor, amely nyíltan hirdette, hogy Endre László a jövő. Őt szemelték ki Magyarország kormányzójává. Mint alispánnak első dolga volt megsemmisíteni azokat az aktákat, amelyek gazságairól szóltak.

Endre Lászlónak nem csekély része volt abban, hogy 1939 májusában Pest megye oly sok mandátumot juttatott a nyilasoknak. Kebelbarátja volt a kivégzett nagykátai hóhér: Murai Lipót. Vele beszélte meg a „különleges munkaszázadok felállítását. Ily módon sikerült elpusztítani a munkásmozgalom vezetőit.

„A kitelepítési szakértő”

Endre László állandóan Winckelmannak, Eichmannak társaságában lehetett látni. Ő volt a magyar „kitelepítési szakértő”. Ő adta a tanácsokat a náciknak, miként kell megoldani a zsidókérdést Magyarországon. Nem kevésbé véreskezű cinkosaival: Bakyval és Jarossal alkották a triumvirátust, ők hárman találták ki azokat a jogtipró és minden emberellenes törvényeket és rendelkezéseket, amelyeket a Sztójay- és Szálasi-kormány azután napvilágra hozott.

Ez a vérgőzös, erőszakos, kegyetlen ember most cellájában a leggyávábban viselkedik. Semmiért sem vállalja a felelősséget. Nem akar tudni a náci-halállágerekről. Mauthausenről, Auschwitzről, az ártatlan százezrek végzetéről.

Vad magyarnak vallotta magát, de hazája érdekeit sohasem tartotta szem előtt. Örömmel üdvözölte március 19-ét. Boldogsága leírhatatlan volt, amikor elkövetkezett október 15-e.
Endre László ügyében a vádirat már készül. Jövő héten kimennek az idézések a december első napjaiban tartandó tárgyalásra. A tanuk sorában szerepel Valentino Ágoston volt igazságügyminiszter, dr. Németh Jenő képviselő, bárcziházi Bárczy István, dr. Gorzó Nándor és sokan mások. De felvonulnak a háborús főbűnösök is: Jaross Andor, Baky László, Zöldi Márton, Ferenczi László csendőrezredes, Veesenmayer, Winckelmann Adolf.