Megkezdődtek a perbeszédek a Bárdossy-ügyben

Bajcsy-Zsilinszky Endre drámai jövendölései a magyar tragédiáról

Bárdossy-per harmadik napját óriási érdeklődés mellett, reggel háromnegyed 9 órakor nyitotta meg dr. Major Ákos elnök. A vértanúhalált halt hősnek, Bajcsy-Zsilinszky Endrének Bárdossyhoz intézett levelének ismertetésével kezdődött a tárgyalás.
A hallgatóság feszült érdeklődése közben olvasta fel az elnök az 1941. augusztus 5-én kelt levelet, amelyben Bajcsy-Zsilinszky elmondja, hogy levele megírására a lelkiismeret szava kényszerítette:

- A jelenlegi viszonyok között – írja Bajcsy-Zsilinszky – a képviselők bíráló jogának ez az egyetlen megnyilatkozási lehetősége. A Németbirodalom a háború elvesztését biztosra veszi. …Már eddig is elmentünk az öngyilkosság szakadéknak széléig. Erkölcsi és politikai jogunk, hogy állami létünk megmentésére gondoljunk. Mindennél fontosabb számunkra hadseregünk megmentése.
A hallgatóság morajló tetszésnyilvánítása mellett folytatta Major Ákos dr. elnök a nagy magyar mártír levelének felolvasását.
- Sokkal többen gondolkoznak így, mint ahogyan ti hiszitek… Mögötted leszünk mindannyian, ha kimondod a magyarmentő „nem”-et.
Bajcsy-Zsilinszky Endre következő levelében – amelyet ugyancsak Bárdossyhoz intézett – éles szavakkal fordult az illetékes tényezőkhöz és látnoki szemmel megjövendölte a nemzeti becsületet oly mélyen meggyalázó bácskai események elkövetkezését.
- Bácskában – írta – egyes katonai parancsnokok megtorlás címén kegyetlenkedtek. Ha tényleg történtek túlkapások, a legerősebb kézzel kellett volna azokat megtorolni…
- Még mindez az újvidéki eset előtt történt! – jegyezte meg közbevetőleg az elnök – majd folytatta a levél ismertetését:
- Nem fordult elő, hogy a német sajtó a szerbekkel szemben valaha is olyan messze ment volna a gyalázkodásban, mint a mi sajtónk. Ez a túlbuzgalom igen veszedelmes… Minket Oroszország nem támadott. Az igazság az, hogy mi támadtuk meg Oroszországot.
A levél ezután arról szólt, hogy minél jobban gépesítetté válik a háború, annál inkább angol-amerikai fölény kialakulásával kell számolni, Zsilinszky együgyűségnek nevezte azt a hitet, hogy Németország legyőzhetetlen.

Akkor sem volna szabad csatlósszerepre vállalkozni Németország oldalán – folytatta – ha a német győzelem volna a valószínű. Magyarországnak nem lett volna szabad csatlakoznia a háromhatalmi egyezményhez, sem a szerbeket megtámadni, sem az orosz-német háborúba belekeverednie. Hitem szerint még a német megszállást is inkább kellett volna vállalni. Teleki Pál pisztolya mondta ki az utolsó „nem”-et. Ezt a nemet újból ki kell mondanunk… Csak átkos és szörnyű bűnhődés érheti azt a nemzedéket, amely megtagadja évezredes történelmét és megfeledkezik arról, hogy minden magyar nemzedéknek védenie kell a dunai népek önállóságát.

Bárdossy Bajcsy-Zsilinszky Endre leveleinek ismertetése alatt egyre jobban magábacsuklott.
Ezután sor került a tanúkihallgatásokra. Reményi-Schneller Lajos szerint a háborúba való belépésünk német, olasz, japán nyomásra történt. Reményi válaszai általános derültséget keltettek; semmire sem emlékezett.
Még nagyobb ellenérzést váltott ki Szombathelyi volt vezérkari főnök vallomása. Szerinte az újvidéki eseményekért nem felelős.
Általános érdeklődéssel fogadta a hallgatóság Rassay Károly kihallgatását, aki elmondotta, hogy a háború alatt nem lehetett magyar közvéleményről beszélni. Volt egy nyilvános közvélemény, amelynek alkalma volt a megnyilatkozásra, az igazi közvélemény azonban nem kapott hangot kifelé.
- Az igazi közvélemény – mondotta Rassay – szembeállott a német politikával. Ezt Bárdossy is tudta. A háborús politikát a magyar közvélemény sohasem helyeselte. Az országot gúzsba kötötték. Az igazi közvéleménynek nem volt módja, hogy elsöpörje az álláspontjának meg nem felelő kormányt…

Rendkívül izgalommal fogadta Rassay vallomásának további részét a hallgatóság. Elmondotta Rassay, hogy Bárdossy magához hívatta, egy éjszakai beszélgetés során kemény szavakkal óvta eddig politikájának további folytatásáról.
- Tiltakoztam a jugoszláviai háború ellen. Az egyik értekezleten Imrédy, Baky, Jaross azt magyarázták, hogy a jugoszláv-magyar örökbarátság már nincs érvényben, mert Jugoszlávia részeire bomlott. Peyer, Bethlen István felszólalásukban hangoztatták, hogy ez az álláspont téves és követelték Bárdossytól, hogy a háborútól tartsa távol az országot.
Rassay ezután elmondotta, hogy az olcsó Jánosok felkínálták magukat a németeknek, ezek mellett állott a vezérkari főnök köré csoportosult klikk, amely mindenáron háborúba sodorta az országot.
- Kire érti ezt? – kérdezte az elnök.
- Bárdossyra és Szombathelyire is… - válaszolta Rassay a hallgatóság zajos tetszése mellett.
A tanú szerint a kassai bombázás megjátszott esemény volt, a németek meg akarták könnyíteni a magyar kormány helyzetét azzal, hogy casus bellit produkáltak.
- Mi mindent elkövettünk, hogy a külföldi közvéleményt felvilágosítsuk Magyarország igazi arcáról – folytatta Rassay. Budapestet hosszú ideig azért nem bombázták, mert igyekezetünk sikerrel járt. Elhitték és elfoglalták, hogy a hivatalos nyilatkozatokon és megnyilvánulásokon túl, a milliók közvéleménye áll szemben a háborúval.
Ghyczy Jenő volt külügyminiszter vallomása után Náray Antal nyug. tábornok kihallgatására került sor, aki a Legfőbb Honvédelmi Tanács jegyzőkönyveit vezette. Szerinte az ülésen Teleki Pál ellene volt a katonai akciónak, ezzel szemben Werth, Bartha, Hóman Bálint és Reményi-Schneller a feltételnélküli támadás mellett foglaltak állást.
A Bárdossy-ügy pénteki tárgyalását Major Ákos dr. elnök az iratok ismertetésével kezdte meg. A hallgatóság padsoraiban megjelent Bárdossy Lászlóné, aki tegnap érkezett Salzburgból és feszült érdeklődéssel hallgatta férjének védekezését.
Elsősorban Hitlernek Horthyhoz intézett egyik levelében ismertette az elnök, ebben Hitler megköszöni Horthynak, hogy Magyarország saját kezdeményezésére hadbalépett.

Több diplomáciai okmány ismertetése után Grassi József, a délvidéki vérengzések végrehajtója, - aki időközben SS-altábornagy lett – vallomásának felolvasására került sor. Grassi szerint az akkori belügyminiszter és a vezérkari főnök adta az utasítást az akció megkezdésére. Nagy megdöbbenést keltett a hallgatóság körében Szombathelyi vezérkari főnök azon utasítása, hogy csupán „a kirívó igazságtalanságokat kell kerülni”!
Ezt Grassi – mint vallomásában előadta – úgy értelmezte, hogy nem kirívó igazságtalanságokat el lehet követni.

A Népbíróság ma még több iratot ismertet, majd megkezdődnek a perbeszédek. Ítéletre a jelek szerint a jövő hét első napjaiban kerül sor.