Törpeszupertől a hangverseny rádióig

A gyár, ahol apró csavarokból, lemezekből, drótokból és különleges lámpákból zenét varázsolnak elő, pontosan olyan, mint minden mai gyár. Hatalmas teremben hosszú asztaloknál asszonyok ülnek és dolgoznak. Munkájuk precíz és pontos és mégis könnyed, szinte játékos a szemlélő számára.

Egy-egy mozdulatot végez el egy munkásnő. Az első kivágja a fémlemezt. A fémlemezen négyszögletes és gömbölyű alakú nyílások keletkeznek. Egy másik forrasztópákával ráforraszt egy kis alátéttárcsát, a harmadik egy csavart forraszt a tárcsa fölé, kis tekercset szerel fel egy negyedik munkásnő. Futószalagon szalad, tovább a kis alkotmány. Lassanként kialakul. Már látni, hogy rádió lesz belőle. Forgó kondenzátor, blokk-kondenzátor, csövek, drótok egész ármádiája sorakozik egymás mellé és mire a terem végére érünk, előttünk van a kész rádió.

A terem másik oldalán zárt fülkében hangolják a frissen sült készülékeket. Munkásnők fejhallgatóval, jól elszigetelt fülkékben ülnek és vigyázzák a gépek hangját. A gépnek tökéletesen kell szólnia, mielőtt a gyárat elhagyja.

Olyanok ezek a munkásnők a fülkék mélyén, mint az orvosok. Aggódó arccal figyelik a gépeket, a gépek szívének minden dobbanását. Egy csavarás, a rádió már is jó. Már rendbehozták az apró hibát, jöhet a következő. Végtelen gonddal készülnek ezek a készülékek, amelyek hangjukkal elűzik az emberek gondját és a munkában kifáradt agyat felfrissítik.

Az osztályvezető végtelen szeretettel beszél a gépekről; a gyárról és a munkásokról.
- Az Orion-gyár most főleg jóvátételre és exportra dolgozik. Egyforma, szürkeszínű táskagépek sorakoznak egymás mellett. Ezek a Szovjetunióba viszik el a magyar rádiógyártás fejlődésének hírét. Barna dobozokban rádiók sorakoznak, Svédországba mennek. De viszik a gépeket még messzebbre is.

- A magyar rádióipar világviszonylatban is elsőrangú. A szállítási nehézségek ellenére is igen sok rádiót szállítunk Svédországba. A svédországi autókaravánok, amelyek szeretetadományt hoznak Magyarországra, visszafelé rádiót szállítanak. Mi ezért nyersanyagokat és félkész árut kapunk Svédországból.

- Csak ilyen törpe-szuper készüléket gyártanak? - kérdezzük.
- Most ez megy a szalagon. Háború előtt Európa legnagyszerűbb gépét mi készítettük. Ezt a gyönyörű hangversenyrádiót egész Európában csak mi gyártottuk. Mindössze száz darab készült belőle. Ennek a gépnek a békebeli ára 4000 pengő volt. Békében sok pénz volt. De megérte. A készülék olyan tökéletes, hogy a legnagyobb igényeket is kielégíti. Ez az „Orion 299” elnevezésű gép tizenöt lámpás.

Olyan a szerkezete, hogyha valaki egy Beethoven-szimfónia hegedűszólóját akarja hallani, akkor egy gombnyomásra a készülék kiszűri a hegedűszólót. Gramofon is van a készüléken. Tíz darab lemezt önműködően cserél a gép. A hangja olyan pompás, hogy az ötödik szobában is tisztán hallható. Van hozzá még egy óraszerkezet, amelynek húsz méter zsinórja van. Az óraszerkezetet el lehet vinni az ötödik szobába és beállítani arra az időpontra, amikor a kívánt zenét vagy szöveget akarjuk hallgatni. A gép önműködően kapcsol öt különböző állomást és egy gombnyomásra hallható a legnagyszerűbb, éteri muzsika.

- Drága vagy olcsó a rádió? - kérdem, mert már nem vagyok tisztában a számok értékével.
- Ma aránylag olcsó a rádió, békében sokkal drágább volt. Akkor egy közepes rádió árából 200 kg zsírt lehetett kapni, ma viszont egy kisebb rádió ára kb. 30 kiló zsírnak felel meg. Vagy egy fél öltönyt lehetne rajta venni. Békében a legelső szabónál lehetett két férfiöltönyt kapni annyi pénzért, amibe a rádió került. A rádió olcsó, a pénz viszont kevés és így a vásárlóközönség bármennyire is szeretne, nem tud rádiót vásárolni. Pedig nagy az érdeklődés rádió iránt.

Amíg beszélgetünk, végigjárjuk az egész gyártelepet. Megtudjuk még, hogy nemcsak rádiókat gyártanak, hanem rádiómérő műszereket is: oscillographot, signalgenerátort. Ezeket is nagyrészt jóvátételre készítik. Szép, érdekes és főként hasznos munkát végeznek az Orion-gyárban. A munkások, munkásnők, technikusok és mérnökök lankadatlanul dolgoznak és a magyar rádiógyártásnak nemcsak jó hírnevet szereznek a külföldön, hanem erőteljesen hozzájárulnak munkájukkal az ország gazdasági újjáépítéséhez.

Monostory Ada