„Csicsónénak három lánya…”

Beszámoló a Fővárosi Operettszínház bemutatójáról

A pajzán régi nóta kezdődik így: „Csicsónénak három lánya, három lánynak egy szoknyája…” A duhaj dal most – operettcím lett: a Fővárosi Operett Színház ujdonságának neve ez! Békeffi István és Kellér Dezső műve a mulatságos mese, ők a szerzői a könnyen énekelhető, hajlékony verseknek is. Komjáti Károly ezúttal nagyigényű muzsikát írt. Szimfónikus arányokig jut el a jazz ebben a művében, amelyet bőven áradó dallam-lelemény és mesteri hangszerelés jellemez. (Az új operett zeneszerzőjét csak olyan színházigazgató választhatta ki, aki – maga is kitűnő muzsikus!) A rendezés Tihanyi Vilmos igen szép munkája: dús képzelőerő és választékos ízlés a legnagyobb erényei. (Szeretnők azonban figyelmeztetni a rendezőt, hogy az egyébként kedves szöveg fölösleges részleteit bátran elhagyhatja!)

Honthy Hanna ezúttal anyaszerepet játszik. Olyan fiatal, bájos és kedves, hogy ez a Csicsóné inkább – Csicsóné negyedik lányának látszik, mint a három lány mamájának. Szép hangja felszabadultan szárnyal és már az első estén megszerzi a népszerűséget az új Komjáti-slágernek. A leányokat a koboldvidámságú Csikós Rózsi, a porcellánbabaszerű Kardos Magda és a széphangú Mátrai Márta alakítja. A három Csicsó-lány triászában az első táncban, a második játékban, a harmadik énekben kitűnő! Latabár Kálmán, Budapest legnagyobb nevettetője mintha száz tenyérrel pazarolná a bohóságot! Solthy jelenetei kedvesek és szívetostromlók.