|
Elfogták Tóth Zsigmondot, a kunmadarasi pogrom értelmi szerzőjét!
Ma folytatta a statáriális bíróság a tanúkihallgatásokat Érdekes változás ment végbe. Egy nap alatt megállapítható, hogy eltűntek a tegnapi bizakodó arcok, ma már komorlanak a szemek. A kunmadarasiak az elsőnapi tárgyaláson hallottakból rádöbbentek arra, hogy milyen szörnyű bűnt követtek el. Bűnösek nemcsak azok, akik a vádlottak padjára kerültek, hanem ők maguk is, akik hittek a bujtogatóknak és most szégyenkezve meg nem történtté szeretnék tenni azokat az eseményeket, amelyek a súlyos megveretéseken kívül halálos áldozatokat is követeltek. - Nem volt nekünk semmi bajunk a tojásos zsidóval, sem a többiekkel, - vigasztalják egymást – éppen olyan ember volt, mint mink. A Horváth az oka mindennek, ő szédített meg bennünket, meg ez a félbolond Kabai Eszter…. A kunmadarasiak szeméből őszinte megbánás jele olvasható ki. Szinte áhitatosan lesik a szót a statáriális bíróság elnökének szájából. Amikor Füzessy elnök emberi szóval világosítja fel a vádlottakat, a tanúkkal való szembesítés során, a madarasiak fennhangon helyeselnek. Érezhető, hogy lelkükben nagy változást okozott az a felvilágosító munka, amely a statáriális tárgyaláson keresztül értelmükig hatolt. Csak a vádlottak egykedvűek. Cinizmusról azonban nem lehet szó, inkább primitívségük az, amely megdöbbenti a szemlélőt. A délutáni tárgyaláson, szünet után, a tanúk serege vonult fel, hogy vallomást tegyen a madarasi pogromisták ügyében. Jellemző, hogy már sokan voltak a madarasiak között olyanok, akik terhelő vallomást tettek falubelijeikre. Nyíltan elítélték mindazt, ami Madarason történt s maguk siettek a rögtönítélő bíróság rendelkezésére, hogy vallomásukkal előbbrevigyék ennek a huszadik század hamis vérvádjának tisztázását.
Az egyik tanú – egy asszony – egyenesen leleplező vallomást tesz. Elmondotta, hogy ő még jóidőben figyelmeztette földijeit, hogy ne okoskodjanak. Képtelen dolgokat állítanak a zsidókról. Hogy szomorú vége lesz a dolognak. De nem hallgattak rá. Ma reggel egyébként számos külföldi újságíró érkezett Szolnokra, akik a korareggeli óráktól kezdve, késő estig, a tárgyalás berekesztéséig végighallgatják a tárgyalást és bő tudósítást küldenek a szomorú emlékezetességre szert tett Kiskunmadaras községben lejátszódott eseményekről.
A nyugati államok sajtótudósítói között angolok, amerikaiak, franciák vannak, néhány délkeleti állam vezető napilapja is kiküldte munkatársát. A szolnoki posta csak a legnagyobb nehézségek árán tud eleget tenni az újságírók kívánságának. Reggel, negyedtíz órakor, a statáriális bíróság bevonulása után jelentették, hogy Rajkán, a szlovák határ mentén elfogták Tóth Zsigmondot, a kunmadarasi pogrom értelmi szerzőjét és legfőbb uszítóját. A hír nagy megelégedést váltott ki. Percek alatt elterjedt az egész városban. Tóthért külön rendőrjárőr ment ki Rajkára, még ma délelőtt Szolnokra szállítják és megkezdik kihallgatását.
A rögtönítélő bíróság a tanúkihallgatások során ma elsőnek Nagy Istvánt kérdezte ki. A volt leventeoktató, akinek igen nagy része volt abban, hogy a kunmadarasi gyalázatosságok megtörténhettek, cinikus módon viselkedett. Az elnök többször rendreintette. Nagy István vallomásában elmondotta, hogy a falu népe az ő népbírósági tárgyalását Kunmadarason akarta megtartani és általános volt a felfogás, hogy ne Karcagon, hanem helyben tárgyalják. Szerinte ez indította el az elégedetlenséget, mert idegenben kellett felelni a népügyészség vádjával szemben. |