Fogház, börtön sváb-vagyon mentésért

A rendeletek szigorúan tiltják, hogy a kitelepülés alá kerülő svábok értéktárgyaikat értékesíthessék és bünteti azokat, akik sváb vagyontárgyakat vásárolnak.

A rendelet azoknak az ügyeknek letárgyalására külön tanácsot jelölt ki, amely kizárólag olyan ügyekkel foglalkozik, amikor az eladó kitelepítendő sváb, a vásárló pedig magyar honos.
Most volt „premierje” a külön tanácsnak. Az első vádlott Putz Ferencné csolnoki lakos és György István tokodi lakos volt.

Putzné – a vád szerint – bár tudja, hogy kitelepülés elé kerül, egyes berendezési tárgyait György Istvánnak átadta élelmiszer ellenében. A törvényszék Putznét hathónapi börtönre, Györgyöt hathónapi fogházra ítélte.

Kéthónapi fogházra ítélte a törvényszék Gyulai Pál földmívest, mert az áttelepülésre kötelezett Jozsi Lénárdné törökbálinti lakos zár alá vett vagyonából különböző értéktárgyakat megszerzett.

Elítélte a törvényszék Szarka Sándorné és Józan Kálmánné alsónémedi lakosokat fejenként két-két hónapi fogházra, mert egy kitelepülésre kötelezett asszonyról ruhaneműt és ágyneműt vásároltak.

Tihanyi Károlyné pesthidegkúti asszonyt háromhónapi fogházzal sújtotta a törvényszék, mert az időközben áttelepült személyektől különböző ingóságokat vásárolt. Egy fiatalkorút, mert egy svábtól kerékpárt vásárolt, szintén megbüntetett a törvényszék.