Az Akadémia nagyhete

A Magyar Tudományos Akadémia idei nagygyűlése május 10-ikén kezdődött és május 15-ikén végződik az ünnepi üléssel. A nagygyűlésen intézkedik az akadémia a pályázatokról, a jutalmak oda itéléséről és megválasztja uj tagjait. Az Akadémia 200 aranyos nagyjutalmát az idén a mathematikai és természettudományok osztálya ajánlatára König Gyula műegyetemi tanárnak itélték oda.

Az osztályok tanácskozása
A nagygyűlés fontos rész az Akadémia három osztályának tanácskozása külön-külön. Ezen állapítják meg az osztályok a magok ügykörében javaslataikat, azokat az összes ülés elé terjesztik, mely aztán dönt. Az osztályok értekezlete május 10-ikén ment végbe nagy érdeklődés mellett.

Az első osztály (nyelv- és széptudományi) Heinrich Gusztáv elnöklésével először a pályakérdések és jutalmazások dolgában döntött. A Sámule-dijat az évközben nyomtatásban megjelent legjobb nyelvtudományi czikkért Varga János keszthelyi tanár ŤA felső Őrvidék népeť czímű munkájának itélték. A Lévai-díjat nem adták ki, mert egyetlen pályázó s az is csak mutatványnyal jelentkezett.

Nem adták ki a 200 aranyos Nádasdy-díjat sem, a melyre ötvenkét költői elbeszélés pályázott. Ezután az uj pályázatokat hirdették ki. A Lukács Krisztina-jutalomért próbadolgozat a magyar nyelv etimológiai szótárából; kidolgozandó az A betű. Határidő 1905 deczember 31. A Kóczán-díj aranyára az Albert-I. Ulászló királyok korából vett magyar históriai drámák pályáznak. A Vigyázó-díj ezerkétszáz koronáját széptani kérdésre tűzték ki, a melynek a magyar regényt kell tárgyalni a XIX. század második felében. A kétszáz koronás Farkas-Raskó-díjra hazafias költemények; a száz aranyos Teleki-díjra szomorújátékok pályáznak.

Osztályelnöknek 29 szóval egy ellen ismét Heinrich Gusztávot választották meg. A széptudományi alosztály huszonhét szóval hét ellen levelezőtagnak jelölte Ferenczi Zoltánt, a többi ajánlottak nem kapták meg az osztályban a szükséges kétharmad szavazatot.

A második, történet-, jog- és társadalomtudományi osztály nem adja ki a Lukács Krisztina-dijat, a lélektan történetére volt kitűzve és nem adja ki a Bezerédi István életrajzára kitüzött jutalmat sem, mert nem érkezett érdemes munka. A Dóra-dijat (a törlesztéses államadósságok elmélete) a 3. és 5. számu pályamunkák között osztják meg. Az Ullman-dijra egyetlen pályamunka érkezett s az megkapta a jutalmat.

Osztályelnöknek Kautz Gyula helyébe, a ki Pauler Ggyula váratlan halálával csak ideiglenesen foglalta el az elnöki széket, Thaly Kálmánt választották. Tiszteleti tagnak Berzeviczy Albert kultuszminisztert, rendes tagoknak Andrássy Gyula grófot, Ballagi Aladárt és Karácsonyi Jánost jelölték.

A harmadik osztályt (mathematika, természet- és orvostudomány) illette az idén az Akademia 200 aranyos nagy díjának odaitélése. Ezt König Gyula műegyetemi tanárnak itélték ŤAz algebrai mennyiségek általános elméletének alapvonalaiť czímű munkájáért.

A Marczibányi-mellékjutalmat: Réthi Mór rendes tagnak itélték. A Tomori-díjat nem adták ki, de kiadták a Vitéz-díjat ŤA természetes fejlődésť czímű munkának, a Rozsnyai nyilt pályázat dolgában pedig úgy döntött az osztály, hogy Halavács Gyula geológust megbizza a ŤA neogén Budapest környékénť czímű munka megirásával. Osztályelnöknek Thán Károlyt újra megválasztották. Levelezőtagoknak Hollós Lászlót és Zimonyi Gyulát, kültagnak: Sir William Ramsay-t jelölték.

Ezután megalakították az egyes osztályokban működő bizottságokat.