A Marmorek-féle szerumkezelés tüdőbetegeknél

A Vasárnapi Újság, hasonlóan a legnagyonn stylű külföldi irodalmi lapokhoz, szivesen nyitja meg hasábjait egy-egy tudományos kérdésnek, a melyek, mint a tüdővész, a magyar nagyközönséget olyan nagyon közelről érdeklik. Ezenközben természetes, hogy előkelő helyről származó ellenvéleményt is közöl, a melyre, azt hiszem, a legérdemlegesebb válasz az, ha – nagy kivonatokban – az utolsó hónapokban a világ minden tájáról részint franczia, részint angol nyelven megjelent és közlöt eredményeit a Marmorek-féle szerumkezelésnek pár sorban bemutatom.

A „Progrés Medical” 1904 április 30-iki számában kilencz esetről számol be dr. Montalti és a czikk végén ezt irja: „Minden kezelt betegnél a láz teljesenmegszünt, az éjszakai izzadások enyhültek, vagy végleg elmaradtak, a beteg nehezített légzése könnyebb lett vagy teljesen elmaradt, a köpet mennyisége nagyon megfogyott és a betegek testsulya –és ezt a szerzőkülönösen kiemeli – minden táplálkozás nélkűl minden esetben növekedett.”

A „Revue de Médicine” (franczia orvosi szaklap) 1904 május 10-iki számában dr. Jaguerod szanatoriumi igazgató főorvos ugyancsak kilencz esetről számol be, a melyekben a Marmorek-féle szerumot alkalmazta és annak kiváló eredményei felől két nyomtatott oldalon beszél.

A „Société de Thérapeutique” 1904 február 10-én Párisban tartott ülésén dr. Klein és dr. Jacobson mutatták be szerummal kezelt eseteiket és ugyancsak itt beszélt dr. La Nécle (Lisieux) egy apácza teljes meggyógyitásáról, a kinél a tüdővésznek úgynevezett „galoppierende Schwindsucht” alakja volt jelen és a ki eddig a szerumból a legtöbbet kapott (720 köbczentiméter), a milyen mennyiségben még at senkinek nem adtak.

Az olvasó figyelmét nem akarom tovább fárasztani dr. Rothschild és L. Brunier-nek a „Progrés Medical” 1904 április 23-iki azámában közölt és a párisi Rotschild-féle poliklinikán gyógykezelt eseteinek leirásával, a melyben a Marmorek-szerumnak kiváló hatását sebészeti és gégészeti tuberkulozisnál közlik.

Nem terjeszkedhetem ki még Latham-nak feltünést keltő és a Londonban megjelenő, egész kötetet kitevő angol orvosi szaklapban, a Lancet-ben 1904 április 4-ikén közölt és 30 esetről szóló közleményére, a melyről akkor a napilapok is tudomást vettek és a melynek hire bejárta a tudományos és napi sajtót egyaránt.

A vitatkozásnak tagadhatatlan, ha objektiv, van jogosúltsága, de azután minden tekintetben objektivnek kell lennei.

Dr. Müller Vilmos