A táviróknál néha előálló zavarokat gyakran az állatok idézik elő. Dél-Amerikában a majmok a távirda-oszlopokra és drótokra ugrálva, azokon oly tornászati gyakorlatokat visznek véghez, melynek nekik nagy mulatságokra szolgálnak ugyan, de a villamos áramot félbeszakitják.

A harkály különösen a távirda-oszlopokat kopogtatja meg, hogy az azokban fészkelő férgeket kiszedhesse; de a folytonos vagdalás az oszlopok fáját annyira meggyengiti, hogy nagyobb szélben eltörnek.

Norvégiában már erősebb állatok támadják meg a táviró-oszlopokat, s ezért minden oszlop körül egy bizonyos magasságig köveket halmoznak fel, melyeket azonban a medvék gyakran szétszórnak. Ugyanis a szél általmozgatott sodronyok a méhek dongásáhozhasonlitó neszt idéznek elő. A méz után vágyó medvék tehát a köveket dulják szét, mivel azt hiszik, hogy abban mézet találnak.

Repülő madarak is gyakran neki mennek a távirda-sodronyoknak. Ezelőtt nehány hónappal Angliában a „Great Noth Railway” vasút vonalán a távró összeköttetés megszakadt, úgy hogy a vonatok forgalmát is be kellett szüntetni. Az akadály elháritására rögtön egy mindenféle eszközökkel ellátott mozdonyon több munkást küldtek ki a vonalra.

Végre kitünt, hogy az összeköttetés megszakadását egy nagy fekete hattyú idézte elő, mely szárnyaival a sodronyban megakadt. Angliában és Skócziában a sodronyokra sima pléh-lemezeket aggatnak, hogy a madarak a sodronyokat elkerűljék.

De ez legfeljebb nappal használ, mert pl. az imént elmondott esetben ama fekete hattyú éjjel vágódott a sodronyokhoz.