Szakítás Francziaország és a pápaság közt

Történelmi fontosságú esemény, hogy julius 30-ikától kezdve a franczia állam és a római szentszék közt megszakadt minden érintkezés. Érvénytelen a szerződés, a konkordátum, melyet I. Napoleon VII. Piusz pápaval kötött az egyházi ügyek elintézésére százhárom év előtt. Ez akadályozta a püspökök kinevezését a franczia kormány és pápa megegyezésével, a papság állami fizetését.

Francziaország szakított a vatikánnal, mert ugy találta, hogy a papságot, a köztársaság ellen buzdítják. Ezért hozott szigorú törvényeket a klastromok és szerzetesek ellen, s még az iskolai oktatást is megtiltotta az egyházi rendeknek és apáczáknak. A pápai udvart a franczia nagykövet már hónapok előtt elhagyta, s az érintkezést a követség ügyvivője De Courcelles tartotta fenn.

Legujabban a pápai udvar azok ellen a franczia püspökök ellen fordult, kik az egyházi törvények intézkedése szerint nem engedték meg a franczia földről kitiltott szerzeteseknek a misézést, prédikálást. Merry del Val bibornok, a pápa államtitkára felszólította a lavali és dijoni püspököket, hogy méltóságukról mondjanak le és jelenjenek meg Rómában a pápa előtt, elmondani mentségöket.

---

 A franczia kormány ezt a püspököknek megtiltotta, mert ők ép ugy az állam, mint az egyház megegyezéséből viselik méltóságokat. Követelte a franczia kormány, hogy a Vatikán vonja vissza a püspökökhöz intézett levelet. Ez azonban nem történt meg.

A dijoni püspök, Lenordez julius 27-ikén csakugyan elutazott Rómába. A franczia kormány azonnal intézkedett, hogy további fizetést ne kapjon. A vatikáni franczia ügyvivő felszólítására a pápai udvar a püspökhöz intézett dorgáló felszólítását nem vonta vissza, a mire a franczia kormány vatikáni követségének személyzetét hazahívta, a Párisban székelő pápai nuncziusnak pedig tudtára adta, hogy többé nincs ok Párisban időznie.

Lorenzello nunczius julius 30-ikán el is hagyta Párist és lakásáról levették a pápai czímert, Rómában Merry del Val államtitkár beadta lemondását, de a pápa bizalmáról biztosította. A bíbornokok testülete pedig a pápa iránt fejezte ki hű ragaszkodását. A franczia állam és a Vatikán közt történt szakadás következményei még kiszámíthatatlanök. A Rómával kötött egyezség szerint Francziaország a keleti keresztények fölött is védelmet gyakorol még Khinában is.

Ezt a védelmet a pápa melyik katholikus államra bizhatja? Olaszországgal a pápa rosz viszonyban van. Spanyolország gyönge ország. Más katholikus állam nincs, mert Ausztria-Magyarország nem tiszta katholikus állam. Németország sem katholikus állam, de legalább hatalmas.