Mióta az olcsó vizi-erővel működő karbidgyárak versengése a kalczium-karbid árát leszoritotta, a legkülönbözőbb alkalmazásban próbálkoznak a túlprodukált mennyiség értékesitésével.

Ez hozta magával, hogy az aczetilén-gáznak mótorikus czélokra való alkalmazásával is kisérletet tettek, mely kisérletek sikeres eredményéről számolunk be jelen sorainkban, midőn az Actien-Gesellschaft dresdeni gázmótor gyár aczetilén mótorjának szerkezetét ismertetjük.

A szerkesztők jól bevált benzinmótorjok elvét tartották szemelőtt. A mótor négyütemű és az égéshez szükséges anyagot direkt a gáztermelő készülék gazométerjéből nyeri.

A dugattyu előremenése alkalmával, a szivó löketnél szívja az aczetilén-gáz és atmoszferikus levegőből képezett robbanó-keveréket, amely töltés a dugattyu visszamenése, vagyis a kompresszió-löket alatt sűrittetvén, a dugattyunak holtpont-állásánál elektromos szikra által meggyujtatik.

Az expanzió-löket alatt az explózióból nyert energia a forgattyu-tengelylyel, illetőleg a lenditő-kerékkel közöltetik. A harmadik löket végén a kiömlő szelep nyilik és megkezdődik a kiömlés. Tehát, mint látjuk, az elv azonos a négyütemü benzinmótorok elvével.

A henger a jól dimenzionált gépkeretre erős csavarokkal van felerősitve. A görbitett tengely kétoldalról az alapkeretbe van ágyazva. A vezénylő-tárcsák, mint másnégyüteü gépeknél is 1:2 áttételi viszonyban vannak.

A be- és kiömlő szelepeket csigatárcsák emelőkarok segitségével kényszermozgásulag mozgatják. A gázkeverék bebocsátó-szelep, melyre egy záró csap is van szerelve, a henger oldalán van elhelyezve, míg a kibocstátó-szelep a henger-fedélbe van becsavarva.

A regulátio egy állitható regulátorral történik, amely egy inga lengése és a gép fordulatának gyorsaságát kombinálja s ennélfogva egy suly eltolásával szabályozható.

A mótorok különben minden további berendezés nélkűl felhasználhatók gáz-, vagy benzin-üzemre, 1 – 12 lóerő erősségben készülnek s csekély sulyuk és terjedelmük következtében mindenütt czélszerüen alkalmazhatók.