Tőzsdeadó és naptárbélyeg

A hétfőn megnyilt negyedik országgyülési ülésszak ama részének, mely a nyári szünidő kezdetéig fog terjedni, elég gazdag a munkaprogrammja.

Alig van miniszter, kinek több törvényjavaslata ne várna a Ház előtt elintézésre, vagy közelebb oda ne kerülne, de e javaslatok közt nincs olyan, mely nagyobb vitákat idézhetne fel, azért azt remélik, hogy kellő időben el is fognak intéztetni, kivált ha a képviselőház a delegácziók ülésezése alatt is lehetőleg sürün tart üléseket, miként a miniszterelnök óhajtja.

Az elintézést váró érdekesebb törvényjavaslatok közé tartozik a hirdetési- és naptárbélyeg megszüntetéséről, valamint a tőzsdeadó behozataláról szóló törvényjavaslat.

Az előbbi nem csupán a hirlapoknak nyujtott előny, mert hogy a hirlapokban való hirdetés minél olcsóbb legyen, az első sorban a nagy közönségnek az érdeke.

Az sem volt méltányos, hogy a naptárakat, melyek a legszegényebb néposztálynak majdnem egyetlen olvasmányául szolgálnak, bélyeggel drágitották meg.

Ellenben az igazság követelménye az, hogy a tőzsdeüzlet ne legyen adómentes, bár egyelőre – a mostani üzleti pangás mellett – a tőzsdeadóból valami busás jövedelmet várni nem lehet.

Közgazdasági és pénzügyi szempontból fontos a 120 millió koronás kölcsönre vonatkozó előterjesztés.

Ez a kölcsön részben a pénztári készletekből beruházási czélokra felhasznált összegek visszapótlására, részben vasúti és egyéb hasznos beruházásokra fog fordíttatni.