Kis gazda rovat

A baltaczimról

Különösen azért becses ez a jó takarmányt szolgáló növény, mivel oly talajokon is jól megterem, a hol a lóherét és luczernát már nem lehet termelni.

Legjobban kedveli a száraz, meszes laza talajokat.
A legsekélyebb mésztalajokon is sikerrel termelhető. Gyökérzetét mélyen bocsátja a talajba és sok évig él, a mi azonban mindig a talaj minőségétől függ. Némely helyen csak három évig, más helyen 10-15 évig is kitart. A szárazságot jól tűri, mivel gyökérzete mélyen hatol a földbe s így vízszükségletét és altalajból képes fedezni.

A baltaczimot védő növénynyel vetik.
Ezen czélra legalkalmasabb az árpa, melyet azután zölden, vagy érett állapotban kaszálnak le. Vethető zabbal is. A védő növény lehetőleg ritkán vettessék, hogy a baltaczimot túlságosan be ne árnyékolja s ne akadályozza fejlődésében. Vethető szórva, vagy sorba, utóbbi esetben 80-100 kgr. magot lehet egy kat. holdra számítani.

A baltaczimnek kétfélesége van, u. m.: az egy- és kétkaszás baltaczim, melyek között azonban – a kaszálások számát tekintve – lényeges különbség nincsen, mert megfelelő nedves és meleg időjárás alkalmával mindkétféleség egyenlően jól terem, míg száraz időjárás mellett egyik után sem lehet egy kaszálásnál többet várni. Mentől meszesebb a talaj. annál jobban szereti a baltaczim, míg mészben szegény földön nem érdemes termeszteni.



Ha a gyümölcsfák nem fejlődnek, ennek többféle oka lehet.
Egyik gyakori ok a túlnedves talaj, második salétromos talaj; ilyen talajban a fa levele nem üde zöld, - harmadik ok a túlmély ültetés.

A fát sohasem szabad mélyebbre ültetni, mint ahogy eredetileg volt, különösen agyagos talajban, míg homokföldben kissé mélyebben is lehet.


A nemfejlődés gyakori oka még az is, ha a gyümölcsfák talaja sovány, a min trágyázással lehet segíteni.
Ezt pedig két időszakban tehetjük; nevezetesen először márczius havában, jó érett trágyával, a fiatalabb fáknál a fa törzsétől egy és fél láb távolságra a fa körül ugyanolyan mély és széles árkot csinálunk és azt telerakjuk trágyával, aztán betakarjuk; második trágyázás augusztus havában végezhető; ekkor vagy marhatrágyát föloldunk vízben egész hígra, vagy ha trágyalevünk van, vagy árnyékszéküredék, ezt még egyszer annyi vízben feloldjuk és ugyanabban a távolságban árkot csinálunk, a léből fiatal fákhoz három kannával, kinőtt fákhoz öt vagy hat kannával használjuk. De idősebb fánál az árkot távolabb készítjük a törzstől, mert mentől idősebb a fa, annál távolabb vannak a szívógyökerei. Ha ezt így fogjuk ismételni legalább minden harmadik esztendőben, akkor gyümölcsfáink jól fognak növekedni és gyümölcsözni. 


A házi szappanfőzés legegyszerűbb módja


Hogy a szappanfőzés sokszor azoknak sem sikerül, a kik már több ízben próbálták, az az oka, hogy a hozzá szükséges alkatrészek arányát nem mindig találjuk el.

A leghelyesebb arány ez:
5 kiló zsiradék 1 1/4 kiló marószóda, 10 liter víz és 1/4 kiló konyhasó.

A főzés így megy végbe:
Egy 14-15 literes üstbe lemérünk 5 liter vizet, a melybe 1 1/4 kiló marószódát (100 %-ost értve) teszünk és melegítés közben felolvasztjuk. Ha felolvadt és az oldat már forró, akkor 5 kiló zsiradékot teszünk bele és lassú tűzön némi keverés közben tovább forraljuk. Egy félóra mulva beleöntünk még 5 liter vizet, hozzá teszszük a 1/4 kiló sót és ujabb félórai forralás után kiöntjük egy vászonnal borított ládába, melynek feneke ki van furva, hogy a szappanban maradt lé kifolyhasson.

Kihülés után kész a legjobb szappan, melyet aztán földarabolunk. Ez a szappanfőzésnek nemcsak igen jó, hanem leggyorsabb módja is.