Huszadik század - történelem jelenidőben

Magyaroroszágon az 1903. évben a kikészitési engedélyek száma 27 volt, az 1904. évben pedig 42.
Az emelkedés tehát 15 eset, vagyis 35,71 százalék volt. Viszonyitva az egész vámterülethez, Magyarország részesedése 10,99 százalékot tett.

Ausztriában ugyanis az 1903. évben 286 esetben vétetett igénybe a kikészitési eljárás (az egész vámterületet véve, 91,37 százalék), az 1904. évben pedig 340 esetben (89,01 százalék); az emelkedés tehát Ausztriában az utóbbi évben 54 eset, vagyis 15,88 százalék volt.

Magyarországon az 1904. évben engedélyezett 42 eset közül 34 fémekre és géprészekre, 5 élelmezési cikkekre, 1 fonó-szövő ipari tárgyra és kettő különféle anyagokra vétetett igénybe.

A vállalkozók a külföldről behozott árut elkészités, himzés, kivarrás stb. végett kiadják háziiparosoknak.
Kik azt leginkább az évnek azon részében, mikor a mezei és kerti munkák szünetelnek, otthon családtagjaik igénybevételével elkészitik és aztán a vállakozónak a kikötött munkabér mellett ismét visszaszolgáltatják.

Nagyobb számban vétetik még igénybe Ausztriában a kikészitési előjegyzési eljárás fémekre és géprészekre.
Az osztrák gyárosok a fémárak változásait saját előnyükre igyekeznek kihasználni; továbbá sok oly géprész és felszerelési cikk nem készül még Ausztriában sem megfelelően és nem mindig versenyképesen, melyre ott az iparnak szüksége van. Felemlitjük még a faárut, mely alatt itt leginkább fapipa stb. értendő, mely felszerelés és tokokkal való ellátás végett hozatik be külföldről, főkép Bécsbe, mely utóbbinak ez a szerelőipar különlegességét képezi.

Az időtartam, melyre a kikészitési eljárás igénybevétele engedélyeztetik, különféle.
Leggyakrabban az engedély csak egy évre adatik meg.

A kikészitési eljárás előnye sok esetben a kedvező viszonyok ügyes és gyors kihasználásától függ.
Alacsony szállitási dijtételek a nyers anyagokra, ócska, vagy töredékanyagokra, kivételes dijszabás vasuti szállitásnál visszrakományokra, felhalmozott olcsó fémgyártmány és még egyéb kedvező viszonyok, melyek a feldolgozandó nyersanyag, vagy félgyártmány olcsó beszerzését lehetővé teszik; előmozditják és szaporitják a kikészitési eljárás igénybevételére irányuló törekvést, illetve az esetek számát.

Történik még a kikészitési eljárás igénybevétele, vagy a közelségnél fogva, vagy pedig azért, mivel a tőlünk nyugatra eső államokban, vagy végre azért is, hogy a forgalom a tőlünk keletre és délre fekvő szomszéd államokkal előmozdittassék.

Ócska- és töredékréz, ócska- és töredékvas, ócska gép és gépalkatrészek, ócska sinek, stb., hulladékok, vagy nyersanyagok a Balkán-félsziget államaiban gyakran előnyösen vásárolhatók, melyeknek behoztala a kikészitési eljárás igénybevétele mellett különösen akkor előnyös, ha az illető behozó cég, vagy gyár azon államokban készáruk, gépek stb. bevitelére megrendelést, illetve szállitást kaphat.

Legelőnyösebb persze a kikészitési eljárás ott, hol sok nagy ipartelep és gyár van, mint például Ausztriában.
Követendő példát mutatnak az utóbbiak gyárosaink, iparosaink és vállalkozóinknak, hogy mi mindenfélére lehet a kikészitési előjegyzési eljárást igénybe venni. Sok esetben ennek az ismeret hiányának tulajdonitható, hogy az nálunk kellőleg ki nem használtatik.

Az üzletvilág „visszrakomány” név alatt ismeri a kikészitési eljárást és arra törekszik, hogy a gyakran üresen visszatérő vasuti kocsikat ily célra felhasználja. Különösen nagyon gyakoriak az esetek, hogy tüzifa, szén, épületanyagok (tégla, kő, kavics, homok, cement) stb.-vel megrakott vasuti kocsik, melyek az erdélyrészi vármegyékből Romániába mennek, onnan pedig üresen kénytelenek visszatérni. Ajánlatos volna ilyenkor tömeges árucikkeket Romániából az erdélyrészi vármegyékbe behozni, hogy azok finomitva, átalakitva és feldolgozva ismét kivihetők legyenek. Az ily forgalom azonban csak a tömeges áruknál vehető igénybe haszonnal; kisebb forgalom mellett a kikészitési eljárás igénybevétele alig fizeti ki magát.