Újmódi boszorkány-égetés

Ilyesmi ment végbe – mint egy olvasónk írja nekünk – a tolnamegyei Decs községben karácsony estéjén, mely alkalommal ugyan semmi szörnyű dolog nem történt, csupán egy ártatlan bunda esett áldozatul. Kérdezgették ugyanis Kiss Pál harangozótól, hogy nem fél-e éjjel harangozni, hátha boszorkányok vannak a toronyban?

A harangozó azonban mint felvilágosodott férfiu, azt felelte, hogy mitől félni, mikor nincs is boszorkány, a mint ezt már Kálmán király megmondotta. Elhatározták, hogy próbára teszik a harangozó bátorságát. s míg az az esti hét órai harangozásra a toronyban járt, felállítottak a szobájában egy szalmával kitömött birka-bundát s jelentették neki, hogy boszorkány van odabenn.

A harangozó azonban nem ijedt meg, hanem mindenek előtt nagyot rugott az ijesztő alakon, majd pedig vitézül megtapogatván, tisztába jött annak minéműsége felől de egyszersmind eszébe villant, hogy a tréfáért ő is hasonlóképen fizet.

Nem sokat gondolkozott tehát, hanem egyszál gyufával felgyujtotta a *rém*-et, mondván az összegyülekezett tréfa hát boszorkány égetés is legyen!. A bunda tulajdonosa is végig nézte ezt a boszorkányégetést s inkább áldozatul engedte a nélkül is ütött-kopot bundáját, sem hogy kinevettesse magát a bátor harangozóval.