A kormánytöbbség kérdése

Bécsi források szerint az augusztus 22-iki koronatanácsban, melyben gróf Goluchovski külügyminiszter és báró Gautsch osztrák miniszterelnök is részt vett, báró Fejérváry irásba foglalt emlékirata s ezzel kapcsolatban a közös költségvetés volt s megbeszélés tárgya. Határoztak az iránt is, hogy milyen formában lennének a delegácziók pótlandók, miután nincs kilátás arra, hogy a magyar országgyűlés a delegácziót megválassza. Az osztrák kormány oly indítványt fog a reichsrat elé terjeszteni, hogy ez az 1905-ben megállapított kvóta szerint szavazza meg a közös ügyek költségeit.

Egy bécsi tudósítás szerint báró Fejérváry szándéka volt, hogy javaslatokat terjeszt a király elé arra az esetre is, ha a koaliczió nem volna hajlandó a kibontakozáshoz hozzájárulni. Ez esetben a magyar kormány szeptember 15-ikén a törvényjavaslatok egész sorát szándékozik a képviselőház elé terjeszteni, köztük az általános választói jogról szólót is, és ha a koaliczió lehetetlenné teszi a törvényhozási munkát, akkor a Házat el fogják napolni s a tavaszszal fel fogják oszlatni, s a korány új választások útján hatvanhetes alapon igyekszik az előterjesztett programm alapján álló többséget szerezni.