Magánjellegü telefónok az állami hálózatban

Több alkalommal általam már felvettetett azon eszme, hogy a biztositékot le nem tevő előfizetők is beszélhesseneksaját gépjökről az interurban telefón-forgalomban hívóként, ha a kapcsolási dijat esetenként és előre beküldik a kapcsolóhivatalnak.

A kereskedelemügyi miniszter felismerte eszmém fontosságát és lakóhelyemen:Nyiregyházán szerzett kedvező tapasztalatok folytán az egész országra nézve való beveztetést tette tanúlmány tárgyává.

Értesülésem szerint most itt van az uj telefón-szabályzat megvitatás alatt, mely alkalomból kifolyólag szükségesnek tartom az állami hivtalnál tapasztalható nagy hiányra, az intézőkörök jóakaratu figyelmét felhivni.

Tapasztalható ugyanis, hogy a magántelefónok száma az országban egyre emelkedik, ami főleg annak tulajdonitható, hogy a készülékek éjjel-nappal használhaók és nem kell a kapcsolással bajlódni

A magántelefónok tulnyomólag azért létesittetnek, hogy valamely gyárat az igazgató lakásával, uradamat a tulajdonossal, toronyőrt a tüzoltósággal, csatorna-és folyamőröket az ármentesitő társulat irodájával, katonaságot a csendőrséggel, vasúti állomást a csendőrséggel, helyi érdekü vasutaknál az őrházakat ehymással és az állomással stb. kössön össze.

A magántelefónok felállitásának sok akadálya van, pl. a létesités engedélyezési eljáráshoz van kötve, az oszlopok és vezetékek felállitása idegen személyek magánjogát érinti, az önálló oszlopsor felállitása, a vezetékek és gépek évenkénti gondozása müszaki tudást követel és a tulajdonosra sik költség viselését rója.


Az állami hálózatba szivesen lépnének be az emlitettek, ha annak üzeme éjjel-nappal volna, mivel elengedhetetlenül szükséges nálunk a folytonos igénybevehetés. Sokszor olyan akadályok merűlnek fel, amelyeket elháritani nem lehet.

Ilyenkor a felállitani kivánók belépnek az állami hálózat előfizetői közé, mely esetben aonban a beszélgetések 90%-át azon egy számmal folytatja az előfizető, amely üzletkörébe esik. A fentebb elsoroltaknál és még sok más esetben az állami hálózat igénybevételét nagy mértékben hátráltatja az, hogy a vidéki központok legtöbbjétől naponta 8 órán átlehet kapcsolást kérni, holott az éjjelnappali használat kivánatos.

A hátrányok egyszerre megszünnének, ha a miniszterium lehetővé tenné, hogy kivánatra 2 előfizető vezetéke állandóan és ugy kapcsoltatnék össze, hogy az a magántelefónok jellegét öltené fel.

Ez esetben a magántelefónok vezetékei a kapcsolószekrénybe nem is vezettetnének be, hanem a rendező helyiségbe kapcsoltatnának össze a megfelelő drótpárok. Igaz, hogy az ilyen vezetékek előfizetői idegen számot nem hivhatnak, mivel a központ kapcsolószekrénye a csengetést nem jelzi, de élvezhetik azon előnyt, hogy éjjel-nappal használhatják telefónjukat.

Ajánlatom elfogadása esetén nem csak az emlitettek lépnének be az előfizetők közé, de a legtöbb város a különböző helyeken lakóknál telefónokat állittatna fel a czélból, hogy azok igénybevételével a tüzőrséget idejében lehessen értesiteni a veszélyről.

Javaslatom elfogadása esetén a magántelefónok száma kevesbedne és az érdekelteknek nem kellene kérvényezni, tárgyalásokon részt venni, magánszemélyektől az oszlopok felállitását kieszközölni, azokat kártalanitani.

A kincstári hálózat pedig olyan előfizetők vzetékeivel bővülne, kik a kapcsoló hivatalt igénybe soha nem veszik és a központ évi költségeit alig emelve jelentékeny bevételt nyujtatnának.

Siposs Árpád