A régi művészeti és iparművészeti tárgyak hamisitása már jól kifejlett iparág. Párisban, Londonban, Olaszországban már valóságos kis gyárak foglalkoznak vele.
Ezért jól vigyázzon az, a ki effélét vásárol az antikváriusnál, mert ha nem ért a dologhoz és nem vizsgálja meg gondosan a holmit, alaposan rászedik.
Efféle eset kiváló szakembereken is megesik, példa reá Szaitafarnesz szkitha király tiarájának világszerte hires esete, a mely ugyancsak bajba hozott nehány párisi tekintélyes archeológust.
Mindezeket tudva a hozzáértők már eleve kétkedéssel fogadták azt a hirt, hogy egy Hommel nevü zürichi orvosnak olyan zsebórája van, mely régibb a zsebóra feltalálójának tartott s e néven Nürnbergben nemrég szoborral megtisztelt Henlein Péter legrégibb művénél, és pedig 1502-ben készitette egy magyar ember, Aegidius Hungarus, vagyis Magyar Egyed Budán.
Mégis érdeklődni kellett a dolog iránt, mert nem kicsi dolog volna, ha kiderülne, hogy ez első zsebórátmagyar ember csinálta.
Ezért az Országos Iparegyesület órásipari szakosztálya meg a Nemzeti Muzeum igazgatósága is levélben megkérte dr. Hommelt, hogy küldje el az óra fényképét, a mit ő készségesen meg is tett.
A szakemberek mindkét helyütt megvizsgálták az óra képét s az eredmény a gyanakvóknak adott igazat. Az óra semmi esetre sem származhatik a tizenötödik század elejéről, hanem legalább száz évvel későbbi eredetű, mert tokja olyan készitésü, a milyen 1560-1580 előtt ismeretlen volt.
Ezért a rávésett iratok, melyek arról szólnak, hogy az óra 1502-ben Guthi Ország János, 1511-ben pedig Verbőczi nádor tuéajdona volt, - hamisitványok.
A Nemzeti Muzeum igazgatója, Szalay Imre dr. Hommelhez irt levelében a XVII-XVIII. századra teszi az óra valódi készitését, a rávésett iratokat pedig mult századbelinek mondja.
Közöljük lapunkban az egész nyitott órának, valamint elülső és hátsó lapjának képét, a rajtuk levő feliratokkal. Számlapján jól olvasható az „Aegidius Ungarus fecit Budae”; az számok két körben vannak rajta.
A külső körön I-től XII-ig római, a belsőn 13-tól 24-ig arabs számokkal. Tokja külső részén van bevésbe a „Joan Orzag de Gwth A. S. 1502”, - belső részén pegig a „STEPH. D. UB. PL. WERBEWCZ AD. XDXI.” Felirat.
A régi órákra a feliratokat bizonyára magyar ember hamisitotta, mert külföldinek aligha jutott volna eszébe Országnak és Verbőczinek tulajdonitani bitroklását s magya embernek a készitését.
