IX. Keresztély dán király halála

IX. Keresztély dán király január 30 ikán délután rövid betegség után elhunyt.

IX. Keresztély dán király legidősebb uralkodója volt Európának és a mellett, hogy magas kora nagy tiszteletet szerzett neki, még az is növelte tekintélyét, hogy Európának majdnem valamennyi uralkodó családjával rokonságba állott. El is nevezték *Európa apósá*-nak.

A 88 esztendőt ért uralkodó 1863-ban lépett a dán trónra, miután VII. Ferdinánd király halálával a dán királyi ház férfiága kihalt. Uralkodásának eleje külső háborútól és belső zavaroktól volt viharos. Feladatául tűzte ki, hogy Schlesvig Holsteint és Lauenburg herczegséget beolvaszsza Dániába.

Ez a törekvése azonban Poroszországgal és Ausztriával háborúba keverte, a mely a düppeli sánczoknál vívott véres csata után Dánia kudarczával végződött. Schlesvig-Holtstein és Lauenburg elvesztek Dánia számára.

Országa belsejében sem örülhetett nyugalomnak hosszú ideig Keresztély király. Konzervatív hajlandóságai következtében irtózott attól, hogy a törvényhozás radikális többségét bizza meg a kormányalakítással és az általa kinevezett konzervatív kormány örökös összetűzésben állott a képviselőház többségével.

Később azután meghajolt Keresztély király népének akarata előtt és beletörődött a radikális párt uralmába, a mint hogy beletörődött abba is, hogy kicsiny országának nem adatott meg hódító álmokat, nagyhatalmi vágyakat megvalósítani. És a harczias királyból bölcs, népszerű uralkodó és híresen jó családapa lett.

Nemzetközi viszályoknál gyakran fogadták el választott bírónak és udvarán , a hol gyakran maga köré gyűjtötte elterjedt rokonságát, a különböző országok uralkodói találkoztak és nem egy nevezetes nemzetközi akczió szövődött a kopenhágai udvar otthonos csöndjében.

Azt az örömet megérte az agg uralkodó, hogy unokája. Hakon, Norvégia trónjára jutott. Norvégia királylyá lett unokájához intézett bucsuszavai bejárták az egész világsajtót; az volt halála előtt az utolsó alkalom, a mikor beszélt róla az egész világ.

Az elhunyt IX. Keresztély királyt legidősebb fia, a 63 éves Frigyes herczeg követi a dán trónon. Atyja mellett az uralkodó-család legnépszerűbb tagja Dániában, a ki nagyobb ünnepeken gyakrabban képviselte ősz apját.

---

A politikában legjelentősebb szerepe az volt, a mikor Berlinben való látogatásával megtette az első lépést a dán-porosz udvar közt fennállt évtizedes feszültségnek megszüntetésére. Azóta tudvalevőleg a két uralkodó-család teljesen kibékült.

Az új dán király igen gyakran járt hazánkban. Sopronban lakó leányát, a most nagybeteg schaumburg-lippei herczegnét szokta meglátogatni és az ilyenkor tartott estélyekre és ebédekre megszokták hívni Sopron város előkelőségeit. Frigyes herczeg mindenkor előzékenyen elbeszélgetett a magyar urakkal, a kik valósággal meg voltak lepve az idegen herczegnek a magyar viszonyokban tanusított tájékozottságáról.

IX. Keresztély király halála körülményeiről a következőket írják:

A király a január 29-iki délelőtti rendes kihallgatás után fáradtnak érezte magát és az ágyba feküdt, hogy az ebéd előtt kissé pihenjen. Az orosz anyaczárné három órakor meglátogatta a királyt, a ki nem jól érezte magát, miért is az anyaczárné a királyi család tagjait hívatta, a kik közül többen csakhamar meg is jelentek. Három óra negyven perczkor a király csendesen elhunyt.

Mikor a király halálának híre eljutott a törvényhozásba, az elnök az ülést berekesztette. A király elhunyta alkalmából a városban mindenfelé gyászlobogókat tűztek ki. - Egy másik távirat ezt jelenti: A kihallgatás igen sokáig tartott, mert a királynak számos személyt mutattak be. A kihallgatás után a király reggelihez ült.

A reggelizés folyamán, a melyen az orosz anyaczárné és János vettek részt, a király roszul érezte magát és három óra tájban ágyba feküdt. A midőn állapota roszabbodott, a két udvari orvost hívták, azonban minden igyekezetük, hogy a királyt megmentsék, eredménytelen volt.

A halál bekövetkezésekor az orosz anyaczárné, János schlesvig holsteini herczeg és a két udvari orvos volt jelen. A trónörökös abban a perczben érkezett meg, midőn a király meghalt. Később megjelentek az királyi család többi tagjai.

A király haláláról szóló hivatalos közlés szerint a halál délután három óra tíz perczkor állott be, szívszélhüdés tünetei közt halt meg. Január 30-án Amalienborgban, VII. Keresztély király palotájából proktamálják az új királyt.

A miniszterelnök a trónváltozás alkalmából benyujtotta a kormány lemondását. Az új király azt a reményét fejezte ki, hogy a kormány tovább vezeti az ügyeket. Január 30-ikán az országgyűlés tagjai összegyűlekeztek a törvényhozás termében, hogy átvegyék a VIII. Frigyes király trónralépéséről szóló királyi üzenetet.