Menetjegynyomó- és elszámológépek a vasuti személypénztáraknál

Az Allgemeine Elektrizitats-Gesellschaft (A. E. G.) berlini cég a napokban 3 különféle típusu menetjegynyomó gépet mutatott be Budapesten, amely gépekkel a vasúti személypénztáraknál a menetjegyet a jegyváltás alkalmával nyomja maga a pénztárkezelő és a gép a kiadott menetjegyet egyuttal számadásba is veszi.

Ilyen jegykiadó gépek az utóbbi időben külföldön gyorsan terjedtek el és így például Németországban jelenleg már több ezer van üzemben, ugy hogy a nagyobb német pályaudvarokon a menetjegyek kiadása majdnem mindenütt ilyen gépekkel történik. Hogy a gépekkel olvasóinkat is megismertessük, röviden közöljük azoknak szerkezetét.

Már a háboru előtt 1908 vagy 1910-ben a magyar királyi államvasutak is kisérleteztek ilyen gépekkel és 15 drb francia gyártmányu jegynyomtató gépet állítottak fel a budapesti keleti pályaudvaron, ahol azok hosszabb ideig használatban is állottak. Miután azonban a velük szerzett tapasztalatok kedvezőtlenek voltak, az államvasut a további kisérletektől elállott, a gépeket leszereltette és visszatért a régi, emberi erővel végzett menetjegyárusításhoz.

A német szívósság azonban nem pihent ezen a téren sem, és további kisérleteket folytatott, amelyek ugylátszik teljes eredménnyel jártak és beigazolták, hogy a gépüzem ezen a téren is gazdaságosabb és megbizhatóbb az emberi munkánál. A Máv-nál annak idején használatban állott francia gyártmányu gépek elektromos hajtásra voltak berendezve, rendszerük pedig abban állott, hogy egy végtelen szalagra voltak a szükséges menetjegyklisék felszerelve.

Menetjegyváltáskor a pénztárkezelő forgatókerék segítségével a megfelelő klisét a nyomókészülék alá helyezvén, egy billentyü megnyomásával a készüléket működésbe hozta és a gép a kívánt menetjegyet tekercspapírról levágta, nyomta, kiadta és egyuttal a menetjegy árát jegyezte, összeadta, valamint jegyezte a különféle relációkban kiadott menetjegyek mennyiségét is.

Hátránya volt, hogy a végtelen szalagon csak korlátolt mennyiségű klisét lehetett elhelyezni körülbelül mintegy 150-160 darabot, mert különben a gép tulságosan magas lett volna és a kezelése is megnehezült. Az a francia gyár, amely a gépeket szerkesztette, állítólag azóta már felhagyott a gépek gyártásával. A német gyárak viszont felkapták az eszmét és igyekeztek azt lehetőleg minél jobban tökéletesíteni, a vasutüzem kívánságaihoz módosítani és minél használhatóbbá tenni.

Már 1910 körül foglalkozott egy frankfurti gyár hasonlóképen ilyen menetjegykiadógépek készítésével, az ugynevezett Regina-gépekkel. Ezeknek a gépeknek a gyártását később az A. E. G. vette át, majd bizonyos módosított formában a Siemens és Halske cég, legutóbb pedig a Pautze II. berlini cég is piacra hozott egy modellt, amelynek néhány darabja már Budapesten, a budapesti helyiérdekü vasutaknál üzemben is van és állítólag igen jól beválik.

Az A. E. G. jegykiadógépek a nagy pályaudvarok szükségletét is kielégítő 2000-2500 darab klisét tartalmaznak, aránylag elég kis méretek mellett. A legnagyobb teljesítőképességű gép is mindössze körülbelül két és fél méter hosszu egy méter magas és egy méter széles. Ennél a gépnél a klisék zárt keretben vannak egymás mellett elhelyezve, amely felett egy mozgatható szánon mozog a nyomókészülék. A menetjegy készítése a nyomókészülék emeltyűjének lenyomása által történik, amivel egyidejűleg a gép a nyomott és kiadott menetjegyet egy ellenőrző szalagra jegyzi fel.

A Siemens és Halske, valamint a Pautze-féle gépeknél ezzel ellentétben a klisék külön szekrényekben szabadon vannak elhelyezve. Ezek a klisék külön szekrényekben szabadon vannak elhelyezve. Ezek a klisék azonban a menetjegy szóvégének csak egy részét tartalmazzák, mert a menetjegy száma és a menetár, valamint egyéb fontos megjelölések a jegynyomtató gép elzárt részében vannak elhelyezve és a gép munkájával üttetik rá a menetjegyre.

Mind a három rendszerű gép elektromos hajtásra van berendezve, azonban ugy vannak megszerkesztve, hogy áramzavar esetén kézierővel is üzemben tarthatók legyenek. A gépüzem előnyei az eddigi menetjegyárusítással szemben elég szembeötlők. Legfontosabb mindenesetre, hogy a gép a kiadott menetjegyek árát automatikusan jegyzi, ugy hogy a jegykiadás bevégeztével a pénztárkezelő egyszerűen leolvassa a gépről azt az összeget, amennyinek pénztárában bevételként lenni kell.

Ennek az összegnek számszerű pontosságát a mai elszámolási rendszer mellett tudvalevőleg csak több órán át tartó munkával, ugynevezett napizárlattal képes a pénztárkezelő megállapítani, ami mellett összeadási, szorzási, elírási hibák igen gyakran előfordulnak és a napizárlati eredmények pontossága tapasztalatszerűleg igen sok kívánni valót hagy maga mögött.

Megtakarítást jelent a menetjegyek nyomtatási költsége, mert ezt a gépüzemnél maga a pénztárkezelő végzi, holott eddig a jegyek nyomását külön menetjegynyomtató műhelyben kellett elkészíteni, számba venni és mindenféle viszonylatu jegyből nagymennyiségü készletet kellett tartani.

A tartalék menetjegykészlet elhelyezésére nagy pályaudvarokon sok helyre van szükség. Ezt a gépüzemnél teljesen megtakaríthatjuk, mert tartalékmenetjegykészletre szükség nincs. Az üres kartonok készletét a menetjegy eladására szolgáló helyiségben is nehézség nélkül el lehet helyezni.

Már maga ez a helyiség is kisebb lehet a mostaninál, mert a jegynyomtató gépek nem foglalnak el akkora helyet, mint nagy személypénztáraknál a többszáz rekeszes menetjegytartó szekrények, amelyeknek készletét a pénztáros mindenkor gondos előrelátással felújítani tartozott, vagy ha ezt elmulasztotta, a felujítás a menetjegyárusítás megzavarásával járt.

Lényeges megtakarítást jelentenek a gépek a menetjegyárusító személyzet jobb kihasználásával, mert a személypénztáros szolgálatának befejezésével nem kénytelen órákig tartó munkával megállapítani számadásának eredményét, hanem az üzem legkisebb megszakítása nélkül a folytatólagos menetjegykiadást ugyanazon a gépen átveheti egy másik személy, és így a forgalom napi hullámzásának sokkal megfelelőbb szolgálati beosztással lehet a menetjegyárusító személyzetet kihasználni.

Ma a nagy pályaudvarokon minden jegyárusító fülkében két egymást felváltó személypénztárosnak teljesen külön menetjegykészlete, külön menetszekrénye, külön tartalék menetjegyei vannak. Mindez tágas helyiséget igényel, de az uj gépüzem mellett fél akkora helyiségben helyezhetők el a személypénztárosok.

A jegykiadó személyzet megtakarításában a német vasutak adatai szerint átlagosan mintegy 62% mutatkozik. Ehhez hozzá kell számítani azt a megtakarítást, amelyet a vasut a számadások vizsgálatánál a bevételi ellenőrségben ér el, valamint a jegypénztárak rovancsolásával járó mai időrabló munka megtakarítását. Ha mindezeket az adatokat számba vesszük, azt látjuk, hogy a gépek beszerzési ára elég hamar amortizálódik, ugy hogy a befektetett tőke elég jó jövedelmezőségű befektetésnek látszik.

Ha most ehhez hozzávesszük még azt az erkölcsi hatást, amely ugy a pénztárkezelő, mint felsőbbsége részéről a számadástétel megbízhatóságában, sikkasztások, csalások, hamisítások ellen nyujtott nagyobb biztonságban jelentkezik a gépüzemnél a mai jegyárusítási móddal szemben, a gépüzem minden olyan menetjegyárusító helyen gazdaságosnak látszik, ahol naponként átlagban 1000 drb menetjegynél több fogy, vagy ahol három vagy négy alkalmazottnál több foglalkozik menetjegy árusításával.

Minthogy azonban a gépüzem alkalmazkodni tud a vasuti üzem legkülönfélébb igényeihez és kívánságaihoz, kisebb arányu gépek használata esetenként még az egész kis pályaudvarokon is célszerűnek és gazdaságosnak mutatkozik. Az alábbi képekben mutatunk be egy-két különféle tipusu jegykiadó gépet, amelyek jelenleg a németországi vasutaknál alkalmazásban vannak.

1. számú képünk a breslaui főpályaudvar egyik gépekkel felszerelt jegykiadó-termét mutatja be, beigazolván azt, hogy higienikus szempontból is mennyivel praktikusabb a közös nagy tágas teremben való jegyárusítás a nálunk szokásos apró, levegőtlen és rosszul szellőztethető fülkékkel szemben.

2. számu képünkön egy nagy tipusu jegynyomtató gépet mutatunk be, mely 2000-2500 viszonylatra képes menetjegyeket nyomni.

3. számu képünkkel viszont egy kis, hordozható készüléket mutatunk be, amellyel 50-100 viszonylatra szóló menetjegyet lehet nyomtatni és kiadni, a készülék azonban olyan kicsi, hogy az bármely kis asztalon elhelyezhető. Igen alkalmasak ezek a kis gépek ott, ahol csak egy személypénztáros tesz szolgálatot és ahol helyette időnként az éjjeli jegykiadást a forgalmi szolgálattevő végzi, akinek jelenleg a szükséges menetjegykészletet darabonként való megszámlálás mellett adja át a pénztáros és veszi vissza a szolgálat befejezte után.

Tudvalevő, hogy ez a körülményes átadási és visszavételi művelet milyen nehézséggel jár ugy a pénztárosra, mint a forgalmi szolgálattevőre. A gépüzemnél mindez elesik, a gép kezeléséhez mindenkinek meglévén saját kulcsa, még a szolgálatátadás körülményessége sem szükséges, az egyik bármikor megszakíthatja a szolgálatot és a másik később bármikor szolgálatba léphet anélkül, hogy egymást megvárnák. A gép jelezni fogja mindegyik tartozását külön-külön és tévedés vagy egymás megkárosítása lehetetlenné van téve.

4. számu képünk ugynevezett gyorsnyomó készüléket mutat be, amely viszont a nagyvárosok belforgalmában vagy a külvárosokkal való forgalmában használható előnyösen, mert egy billentyű lenyomására a gép folytatólagosan nyom percenként 100-120 drb azonos viszonylatu menetjegyet.

Végül 5. számu képünkön egy olyan menetjegynyomtató gépet mutatunk be, amely automataszerűen szolgáltatja ki a városi vasutakon szokásos 1-2-3 tipusu menetjegyet, ennél tehát kiszolgáló személyzetre sincs szükség. Ez a gép tehát különösen a városi vasutak igényeinek felel meg.

Amint tehát látjuk, ezek a gépek a nagyobb forgalmat lebonyolító nagy pályaudvarok igényeihez épen ugy alkalmazkodni tudnak, mint a legkisebb megállóhelyek kis forgalmi személypénztáraihoz, vagy a nagyvárosi vasutak óriási forgalmat lebonyolító egységes tipusu jegy kiszolgáltatásához. Nem csoda tehát, hogy Németországban olyan gyors elterjedésnek örvendenek és valószínű, hogy a fent ismertetett sok mindenféle előnyük következtében mihamarább Magyarországon is gyors elterjedésre számíthatnak.