Andrássy Gyula gróf memoranduma

Egy bécsi lap márczius 22-ikén közli azt a memorandumot, melyet gróf Andrássy Gyula január hónapban az uralkodó felszólítására készített. A közlemény szerint Andrássynak arra volt formális megbizatása, hogy készítsen, oly programmot, a melynek alapján a koaliczió a kormány alakítást elvállalná. A király a megbizatás alkalmával szigorú titoktartást kívánt Andrássytól.

A programm, melyet Andrássy egy memorandumba foglalt össze, hamarosan el is készült. Andrássy előterjesztése jóformán csakis a katonai kérdésekre szorítkozott, s azzal kezdődött, hogy a válságból való kibontakozás lehetetlenség mindaddig, mig a katonai kérdések nincsenek elintézve. A legkedvezőbb megoldás az volna, ha az uralkodó megadná a magyar szolgálati nyelvet és magyar vezényszót, egyelőre legalább a huszárezrednek. Ha ez megtörténnék, akkor a magyar nemzet kész volna minden áldozatra a hadsereg érdekében; a negyvennyolczas párt nem jutna abszolut többségre; a király nyugodtan uralkodhatnék s erős hatvanhetes párt alakulna. Nem is kellene ez az engedmény azonnal, jókor volna akkor is, a mikor az új kormány előbb rendet csinált, s úgy lehetne rendezni a dolgot, hogy a király a saját kezdeményezéséből adja meg a magyar vezényszót.

Ha ezt a megoldást a király nem fogadja el, meg lehetne kisérelni a kibontakozást úgy is, hogy magyar legyen legalább a szolgálati nyelv; a legénységgel és az altisztekkel való érintkezés nyelve. Ennek nincs semmi akadálya, mert a magyar ezredekben 5700 tisztre van szükség, s a magyarul tudó tisztek száma a közös hadseregben hetedfélezer. Lehetséges, hogy így is sikerülne a kibontakozás, de ez már kevésbbé bizonyos.

A zászló és a jelvény kérdésében Andrássy álláspontja ismeretes: e kérdések mellékesek volnának, ha meglenne a magyar vezényszó, de ha nem lesz magyar vezényszó, akkor legalább nemzeti zászló kell, s a katonák csákójára és töltéstartójára magyar jelvény. A közös jelvénynek bárminő is a formája, Andrássy határozottan ellene van.