Temesvár ipara

A temesvári kereskedelmi és iparkamara az 1899. évi közgazdasági viszonyairól most közzétett jelentésében a következőképen számol be a kerületébe tartozó ipari vállalatokról:

A fonó- és szövőipari szakba vágó iparvállalatok sorában a legnagyobb fokú haladást a „Hungária szőr- és gyapjunemezgyár” képviseli, miután ennek termékei bátran versenyeznek hasonló külföldi gyárak készitményeivel. Specialitásai nemcsak hazánkban, de Német- és Angolországban és Belgiumban is kedveltetnek. A legegyszerűbb cipőbetétektől a legfinomabb szőnyegszövetig mindent előállit e gyár, a mi e szakmába vág. Különleges gyártmányai: nemezkorongok, ágybetétek és gyógyruhanemüek, melyek igen keresett árucikkek.

A vászonszövészet Weisz József temesvári szövőgyára által üzetik nagyobb mértékben. E vállalat újonnan felépitett ipartelepén tavaly már mintegy 40 munkást foglalkoztatott. Csakis szerb vásznat állit elő jobb fajta angol fonálból s készitményei tartósság dolgában jóval fölötte állnak az e nemű (osztrák fonálból szőtt) bécsi árunak, ehhez képest az áruk is valamivel magasabb. E szövöde jeles technikai és kereskedelmi vezetés alatt állván, legszebb reményekre jogosit.

Mellette csupán Kirsch Vencel (Lugos) mechanikai szövészete tanuskodik emlitésre méltó haladásról.

A nagybecskereki szőnyeggyár izléses, finom mintáju szalonárui mindinkább tért hóditanak. Tartósság és műizlés tekintetében bármely külföldi szőnyeggyárral vetekedhetik. A gyárnak Budapesten és Bécsben levő képviselőségei tavaly már szép forgalmat eredményeztek.

Az „Első délmagyarországi kalapgyár” épülete máris tető alatt van s már dimenziói után is konstatálható, hogy az ország elsőrangu gyártelepei sorában lesz hivatva helyet foglalni.

Lehetőleg még nagyobb közgazdasági fontossággal bír a Temesvárott alakulásban levő „Első magyar cipőgyár rt.”, mely Frankel Alfréd világhirü mödlingi gyára által alapitva, kiválóan alkalmas leend, hogy az e cikkben óriásilag megnövekedett behozatalt a hazai ipar előnyére kiszoritsa. Az alapitók mindkét esetben oly vállalatok tulajdonosai, a melyek a honi piacot már ugyis birván, ezt egyszerüen innét fogják ellátni és azonkivül az e cikkek számára hálás térül kinálkozó balkán piacok megszerzését tüzik ki legközelebbi célul.

Ugyancsak örömünkre szolgál följegyezhetni, hogy az ország egyik legjelesebb szakba vágó iparosa, Hinterseer Ulrik temesvári kesztyüs, a kinek készitményei messze külföldön is kitünő hírnévnek örvendenek, a folyó 1900-ik év során önerejéből nagyobb szabásu kesztyügyár felállitását tervezi, a melylyel ismét egy fontos ruházati cikk versenyképes előállitása biztosittatik.

A gyufagyártás kerületünkben csak a temesvári első gyufagyár által van képviselve. E nagyszabásu vállalat mult évben is lényegesen kibővitette üzemét. Különösen a svéd gyujtók gyártásával foglalkozik, és e gyártmányával nemcsak a belföldön lép fel sikerrel a külföldi verseny ellen, hanem Bulgáriában és Törökországban is tért hódit.

A gyártáshoz szükséges fát a délmagyarországi erdőkből szerzi be, évente közel száz kocsirakományt dolgozván fel. A gyár most már állandóan 270 munkást foglalkoztat. A gyufagyártás mellett üzi a kenöcs-, bőrzsir-, vaselin-,üvegtapsz- és kékitőgyártást is, mely utóbbi termékből Szerbiába van élénkebb kivitele.

Ezenkívül még egy kocsikenőcsgyár van ugyancsak Temesvárott, melynek készitményei főleg az erdélyi megyékben találtak elhelyezést.

A két kőolajgyár (Orsova és Oravica) tárgyalásunk esztendejében kedvező anyagi eredményeket tudott felmutatni, dacára annak, hogy a nyers olajat a román behozatal megszünése folytán Gácsországból kellett hozatniok. Az üzleti konjunkturák a kartell védelme alatt szilárdan alakultak.

Nagyon sajnálandó, hogy a délmagyarországi növényolajgyár minden erőlködés dacára megbukott.