A vurstli

 A városliget új rendezés alá kerül és a vurstli megint aktuálissá lett abból az alkalomból, hogy nem sokára – hurczolkodnia kell. Áttelepítik a közhintákat, a szibériai hullámos vasutat, a bábszínházakat, a villamozó sátrakat, a mézeskalácsos bódékat, a pofozógépeket, költözni fog a gyorsfotográfus.

Minimax, a fehér egérke és kollegája a planétahuzásban: a vörösszemű tengeri nyul. Nagy hurczolkodás lesz, nagy darab élet kerekedik útnak, de annál hová megy, fontosabb, hogy – czélhoz érjen. Hogy csakugyan az legyen, a minek lennie kellene és a mi bizony idáig nem igen volt. A budapesti vurstli hivatást csak annyiban töltött be, a mennyiben pótol valamit, a mire egy nagyváros kisebb igényű népének szüksége lenne, de a mivé lenni ő nem tudott.

Nem tudott pedig azért, mert ez a mi vurstlink – vurstli, nemcsak a nevében idegen, hanem maga is másolata egyidegen nagyváros más erkölcsű és más vérmérsékletű népe számára kialakult intézménynek. Szórakozásokat kínál, a melyek egy más faj gyermekeinek szórakoztatásai.

Mert tévedése azt hinni, hogy a népies mulatságnak nincs meg a maga nemzeti karaktere és nemzeti egyénisége. Meg van bizony, sokkal erősebb, mint a magasabb művészi rangú produkcziónak, melynek formái a műveltség egyetemes törvényei szerint alakulnak. Az alsóbb néposztályok műérzéke, gyönyörködő képessége primitívebb, de egyénibb, mint a fejlett műízlésű közönsége, ezért vele harmonikus sajátosságnak kell lennie annak a szórakozásnak is, a mely a tetszése megnyerésére pályázik.

A mi a londoni népnek elsőrangú mulatság, a párisi halálosan unalmasnak találja, a min a bécsi nép váltig tud gyönyörködni, az a budapestit hidegen hagyja. Ezért nagy és fontos dolog megkeresni és megtalálni a szórakoztatásnak azokat az egyszerű, de a faj vérmérsékletének, gondolkozásának, képzeletének megfelelő formáit, amelyek a tömeg lelkére csakugyan hatnak, a kedvét csakugyan foglalkoztatják.

Olyan föladat az, a mely a néplélek avatott ismerőseinek és kutatóinak gondjára méltó, mert szerencsés megtalálással, egy sikerült ötlettel olyan emberek százezreinek szerez örömet, mulatságot, szórakozást, a kiknek ebből az édes gyümölcsből sorsuk vajmi keveset adott.