Huszadik század - történelem jelenidőben

A Budapesten tartott kiegyezési tárgyalások eredmény nélkül való befejezése után előállott helyzetet a „Budapesti Hirlap” beavatott helyről szerzett értesülés alapján a következőkben ismerteti:
Ha egyes részletkérdésekre nézve a két kormány álláspontja között jelentős közeledés történt is, magának a kiegyezésnek alapvető elvére nézve az eltérés egyáltalán nem csökkent.

Sőt a legutóbbi tanácskozások inkább nyilvánvalóvá tették, hogy 1917-en tul piros-fehér-zöld vámsorompók nélkül a magyar kormány szerződést nem köthet s így a két kormány tagjai azzal váltak el, hogy új alapot kell keresniök a további tárgyalásra mielőtt egymással tovább is érintkezésbe léphetnének.

A politikai szükségesség követeli, hogy a legközelebbi tanácskozásnál a tizesztendős vám- és kereskedelmi szerződés lépjen előtérbe. A magyar kormány a koalicziós pártok együttes értekezletében adott programmja alapján hajlandó is rá, hogy egy, a szabad forgalmat biztosító, tíz évi lejáratu és megfelelő vám- és kereskedelmi szerződést a magyar országgyűléssel elfogadtassa.

És végső eredményben nem is valószínű, hogy egy ilyen magyar propozicziót az osztrák tárgyaló fél könnyedén mellőzön. Mert tíz éves kiegyezés meghiusultával a puszta recziproczitás kisegítője maradna csak a két államnak. És itt nyomatékosan hangsúlyozandó, hogy a recziproczitást sem a magyar kormány, még kevésbé a magyar országgyűlés nem értelmezi olyanképen, hogy annak alapján a jelenlegi helyzet, az 1899. évi XXX. törvényczikkben kifejezett elvek, in pejus volnának módosíthatók.

Lehet, hogy osztrák részről ilyen lehetőséget remélnek, de nyilván nagyon korán rá fognak jönni arra, hogy e próbálkozásnak sikere nem lehet. Ebből meríthető az a reménység, hogy végre is a legtermészetesebb megoldás, a tiz éves vám-és kereskedelmi szerződés eszméje érvényesül.

Az utolsó napok tanácskozásainak konkrét témái voltak:

1. A fogyasztási adók elkülönítése.
Az indirekt adók külön szabályozása a magyar pénzügyi kormányzatnak olyan követelménye, a mely a legtöbb időt vette igénybe. És ez a legjelentősebb kérdés azok közül, a melyekben erős közeledés jött létre.

A magyar kormány, mely pénzügyeink érdekében e követelményétől semmi szin alatt el nem állhat, úgy az elvi kettéválasztásra, mint a szétválasztás gyakorlati végrehajtására is konkrét javaslatokat tett, melyeket gyakorlatilag kifogásolni osztrák részről nem igen tudnak.

A követelménynek konczedálását ('megengedését, elismerését') azonban végre is a politikai serpenyőbe tették, úgy, hogy a közeledés ebben a kérdésben egy résztvevő szavai szerint így állapítható meg: ha a kiegyezés különben sikerül, a fogyasztási adók elkülönítésének kérdése a kiegyezést akadályozni nem fogja.

2. A magyar blokk.
A közös adósság magyar blokkjának tőkésítése is olyan kérdés, a melyben lényeges ugyan a közeledés, de az utolsó szót még ki nem mondották.

A pénzügyi kormányzatnak a tanácskozásokban résztvevő egyik vezetője mondotta, hogy a blokk kérdésében a tárgyalás folyamán tett konkrét javaslatokat ugyan még most is csak fontolgatják, mindazáltal e régen vajudó kérdésben a megegyezés reménye most már alapos.

Erről az ügyről is az állapítható meg, a mi a fogyasztási adók tárgyáról, hogy a magyar blokk tőkésítése a kiegyezés müvét, ha különben a többi föltétel meglesz, megakasztani nem fogja.

3. A vasuti tarifák.
A vasuti dijszabásoknak fontos kérdésében már ilyen biztató közeledés nem konstatálható. Ezen a ponton az ellentétek igen élesek és a legközelebbi jövőben a szakbizottságoknak lesz föladata, hogy a szövevényes kérdésekben a két álláspont közeledését előmozdítsák.

4. A jegybank és a kvóta.
Sem a bankszabadalomnak, sem pedig a közösügyi hozzájárulásnak kérdése a legutóbbi tanácskozáson előtérben nem volt.
A magyar kormánynak elvi álláspontja az, hogy a bankszabadalom megujítása nem tartozik a sürgős kérdések sorába, annál kevésbé, mivel maga a bank, szabadalmának megujítása iránt a kormányokhoz még nem is fordult.

A kvóta-kérdésben pedig a kormány álláspontját az 1867.évi XII.törvényczikk szabja meg, mely a kormány közbelépését csak igen előhaladt stádiumban, a két országgyülés megegyezésének meghiusultával szabja meg.

A legközelebbi héten most már a magyar kormánynak dolga lesz, hogy a hosszú lejáratu kiegyezés eszméjének meghiusultával javaslatot tegyen a másik félnek.

Nem valószinű, hogy ez a javaslat egyéb lesz, mint tiz esztendős vám- és kereskedelmi szerződés.