Nyilatkozat – a nyilatkozatokról

Kossuth Ferencz és báró Beck osztrák miniszterelnöknek a kiegyezés kérdésében tett nyilatkozatáról egy vezető magyar politikus ezt a kijelentést tette egy hirlapirónak: 

– Véleményem szerint Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszternek és Beck báró osztrák miniszterelnöknek fejtegetései nagyban és egészen fedik egymást. Mindenekelőtt is, mindkét nyilatkozat abból indul ki, hogy a tárgyalások kedvező eredményéhez bizalmat fűz.

Érdemben pedig egyetért a két államférfiu abban, hogy az önálló magyar tarifa elfogadása a kiegyezési tárgyalásoknak nem prejudikál és a mire a legnagyobb sulyt kell vetnünk, a két beszéd mérlegelésében: mindkét nyilatkozatban hangoztatását találjuk annak, hogy 1917-en tul a monarkia két állama között a szabad forgalom korlátozására, a vámsorompók fölállítására kell számítanunk. 

Kétségtelen, hogy a nagy irányok, a melyek a tárgyalás menetét megszabják, mindkét nyilatkozatból kiolvashatók. 

– Azt megengedem, hogy a részletekre nézve a két nyilatkozatban lehet eltérés.
De hiszen a részletekre nézve való teljes megegyezést követelni ma még talán tulságos is volna. Hiszen ha mi a részletekre nézve megegyeztünk volna, akkor a kiegyezés a két kormány között már készen volna!

Sajnos, ide még el nem érkeztünk s így csak természetes, ha mindegyik nyilatkozó miniszter e pillanatban a maga álláspontját képviseli fejtegetéseiben. Hiszen a kiegyezés épen abban fog állani, hogy mi azt a két álláspontot összeegyeztessük! 


– Annyi mindkét nyilatkozatból kétségtelen s ez a főszempont, hogy a két kormány csak 1917-ig óhajt és fog egymással szerződni.

1917-en túl pedig olyan kölcsönösen kötelező elvi nyilatkozatról tárgyalnak, mely egyfelől vámsorompók valóságos fölállítását statuálja, másfelől pedig gondoskodik annak megállapításáról, hogy a két állam egymást 1917-en túl is előzékenyen kezelje.