Szarvatlan szarvasmarhák

Az életrevaló amerikaiak nemcsak az iparnak járnak messze a vén Európa előtt, de a mezőgazdaságban is bámulatos eredményeket tudnak felmutatni. Különösen az állattenyésztés terén járnak messze előttünk.

Egészen gyakorlati irányban fejlesztik az állattenyésztést is.
A kitünő és nagyterjedelmű legelőkön, valamint a jó takarmányt termő földjeiken nagy csordákban tenyésztik az érdekes hús állatokat. Számos nagybirtokon iparszerűleg foglalkoznak nagytömegű állatok nevelésével és hízlalásával.

Vannak kiváló húst termelő szarvasmarha fajtáik, a melyek gyorsan fejlődnek, hízékonyak és zsírral egyenletesen átszőtt jóízű húst termelnek.

A marhafajták közt hústermelés czéljából legjobbnak tartják a shortorn, a hereford és az aberdeen-angus fajtát. Különösen érdekes ez az utolsó fajta, mert ennél folytonos czélirányos tenyésztéssel elérték azt, hogy szarva egyáltalában nem nő.

Úgy gondolkozik a gyakorlatias amerikai gazda, hogy a húst termelő állatoknál teljesen fölösleges dolog a szarv.

Nálunk is tudja minden állattenyésztéssel foglalkozó gazda, hogy a legelőkön tülekedő állatok mily gyakran átdöfik egymásnak a hasfalát vagy a bordaközét, az istállóban pedig sokszor kiütik egymás szemét szarvaikkal. Az istállóban álló marhánál is fölösleges a szarv, mert különösen a szorosabban egymás mellett álló állatok etetés közben kapzsiságból folytonosan nyugtalanítják egymást szarvaikkal.

A nyugtalankodás fölösleges mozgás, tehát erő- és takarmánypazarlás.
Ha nincs az állatnak szarva, akkor maga is nyugodtan eszik, meg a mellette álló is s igy a takarmánynyal felvett tápláló anyagot el nem pocsékolván, jobban hízik, vagy jobban tejel is. Ennek a czélnak az elérése végett tenyésztették ki az angolok a szarv nélküli aberdeen-angus fajta szarvasmarhát.

---

Az amerikaiak a legelőkön tenyésző egyéb fajta hízó és tejelő szarvasmarháknál gyakran mesterségesen távolítják el a szarvakat. Borjúknál 4-6 hetes korban az ütköző szarvak helyén a bőrt fel lehet lágyítani és edzeni kénsavval, vagy maró szódával.

Az idősebbeknél egy éves korig a szarvakat tőből ki lehet emelni erre a czélra készített vágókészülékkel. Felnőtt szarvasmarhák szarvait le lehet fűrészelni, vagy a külön e czélra készített vágóeszközzel tőből lenyesni.

Sokan azt hozzák föl a szarvatlanítás ellen, hogy a marha szarva természetes növedék, a természet pedig nem alkot fölösleges dolgokat. Ez az okoskodás nem állhat meg, mert régebben igenis szüksége volt a szarvasmarhának a szarvára, mikor még a nagy pusztai legelőkön vadállatok ellen kellett vele védekeznie, de ma már fölösleges. A szarvatlanítás tehát előnyös a tülekedéssel járó veszélyek elkerülése végett, meg a húslerakodásnak, vagy a tejtermelésnek előmozdítása czéljából is.

Nálunk az ilyen dolgokon még mosolyog a magyar gazda és próbálja a dolgot nevetségessé tenni. Az idő haladása elől azonban mi sem vonúlhatunk vissza s szükséges, hogy az állattenyésztést a magyar gazda is czéljának és a piaczok követelményeinek megfelelően kezelje.

Állattenyésztés a magyar gazda kincsesbányája, de e bánya kiaknázásánál az újabb szerszámokat is kell ismernünk, hogy a nemzetközi versenyben le ne maradjunk.

Kisszeben.

Sterba Gyula,

kir. állatorvos.