A bécsi „ Zeit” érdekes fejtegetéseket közöl a bankkérdésről.
Azt mondja, hogy a magyar kormány nem akarja a bank- és kvótakérdést megoldatlanul hagyni, de tárgyalását csak a kiegyezést követő időkben óhajtja felvenni, ezzel szemben az osztrák kormánynak módjában van junktimot állítani fel s a két kérdésben hozott határozatot a kiegyezéssel egyidejűleg bocsátani szankczió alá.

A bankkérdésben különben is magát a bankot illeti meg a szó, a kvóta ügyében pedig a kvótabizottságoknak kell előterjesztést tenniök. A bankkérdés a „ Zeit” nézete szerint különben is tisztázva van.

Az osztrák kormány álláspontja ugyanis az, hogy nem szándékozik nehézségeket támasztani Magyarország szeparatisztikus törekvései elé s jogosnak tartja, hogy Magyarország a bankszabadalom lejárata után önálló jegybankot állítson fel.

A bankkérdés hiányos ismeretére mutat az, ha az osztrák kormányt az önálló bank felállításának megakadályozására akarják felhivni. Az osztrák kormánynak nincs is jogalapja, hogy ezt megkisérelje.

A bankkérdés megoldásánál azonban feltétlenül meg kell hallgatni az Osztrák Magyar Bankot is, melynek véleményéről máris kiszivárgott annyi, hogy a liquidácziót most kedvezőbbnek tartják, mint a bankszabadalomnak 1917-ig való meghosszabítását.

Épen Magyarországnak van érdekében, hogy minél előbb dülőre vigye a bankkérdést, mert az önálló bank felállítása nagyobb előmunkálatokat s hosszabb időt igényel.

Majd azt fejtegeti, hogy van-e junktim a bank- és a kiegyezés között és azt mondja, hogy az osztrák kormány aligha állítana fel junktimot, ha ez év végéig a kiegyezés egyéb anyagát, a bank kivételével el tudná intéztetni. A bank miatt egyik fél sem fogja a kiegyezés szentesítését késleltetni. Bank és kiegyezés között tehát aligha lesz junktim. 

De lesz junktim a kvóta és a kiegyezés között.
A helyzet azáltal világossá válhatik és meglehetősen sötétté teszi a jövő kilátásait.