A kiegyezési tárgyalások

Bécsben szeptember 11-től kezdve nagy erővel folytak a kiegyezési tárgyalások a magyar és osztrák kormány-férfiak között. A tárgyalásokra vonatkozó tudósításunkat – időrendben – a következőkben állítjuk össze. 

A tanácskozások megkezdése
A kiegyezési tárgyalásokat szeptember 11-én közös miniszteri értekezlet vezette be, a melynek az volt a föladata, hogy tisztázza azt a kérdést, hogy abban az esetben, ha Magyarország és Ausztria között létrejön a vám- és kereskedelmi szerződés, a külföldi kereskedelmi szerződéseket miként indítsák meg és miként kössék meg.

A két miniszterelnökön és közgazdasági szakminisztereken kívül Kossuth Ferencz határozott kivánságára részt vett a tanácskozáson Apponyi Albert gróf is, valamint a szakreferensek egész serege.

A tanácskozás tárgya mindenekelőtt annak a szerződési tervnek a megvitatása volt, a melyet a két kormány minden elvi jelentőségű pontjában már elfogadott. A mi a külföldi kereskedelmi szerződések kötését illeti, ebben a tekintetben a két kormány fölfogása között egy fontos pontban még lényeges eltérés van. De azt remélik, illetékes helyen, hogy ebben a pontban is sikerülni fog a megegyezés.

A külügyi hivatal arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kereskedelmi szerződéses tárgyalásokat a külügyi hivatalnak kell megindítani.

Magyarország ellenben azt követeli, hogy a külföldi kereskedelmi szerződéseket a magyar és az osztrák kormány teljesen önállóan kösse meg a külföldi államokkal, a mire nézve a svájczi kereskedelmi szerződésben már preczedens is van.

Osztrák részről e követelés jogosultságát teljes mértékben elismerik, de az osztrák kormány azt követeli, hogy már most mondják ki azt, hogy a külföldi államokkal kötött szerződések azonos szövegűek legyenek. Különösen e pontban áll tehát fönn ellentét, a melyet el kell hárítani.