Két nyugalomba vonult előkelő szabadelvűpárti politikus nyilatkozik a kvótáról és a bankkérdésről.
Falk Miksa évek hosszu során át a magyar kvótabizottság előadója, a ki erős csatákban mindig sikerrel védte meg a magyar álláspontot, egy hétfői hirlap munkatársa előtt kijelentette, hogy nézete szerint a kvóta kérdésének, annak, hogy emeljük-e a kvótát vagy nem, semmiféle néven nevezendő köze nincs a kiegyezéshez. A kiegyezési törvény preczise megszabja a kvótakérdés eldöntésének módját.
A törvényt eddig híven követte a gyakorlat.
A kvótaemelés különben a mai alap szerint nem lehetséges. Ha a kvótán változtatni akarunk, ez csak úgy lehetséges, hogy a teljesítési képesség meghatározására más alapot keresünk. Egyébiránt a kvótakérdés nem is oly roppant fontosságu. Egy-két százalék kvótaemelésbe, noha ismétlem és hangsulyozom, ajándékképpen azt sem adhatjuk, talán nem halnánk bele ez kellő méltányosság és megértés mellett létrejöhetne a megegyezés.
A mai helyzetben azonban a kvótával össze nem függő okok, különösen osztrák részről olyan hangulatot, olyan ingerültséget idéztek elő, a mely a méltányos kiegyezés megkötését roppant nehézzé teszi. Én bizom benne, hogy ezeket a nehézségeket sikerülni fog legyőzni.
A mi a kvótát illeti, a kormányok szerepe csak akkor következik el, ha a kvóta deputácziók egyezkedése megtörik.
Lukács László, volt pénzügyminiszter, a „Neue Pressé”-ben a bankkérdésről nyilatkozik.
Határozottan a bankközösséget tartja kívánatosnak, a melynek, szerinte első sorban az a haszna, hogy Magyarország ingyen, minden áldozat nélkül élvezi Ausztria nagyobb hitelét. Ezért teljesen érthetetlennek tartja, miért akarják egyesek kettészakítani ezt az intézményt, a melynek fönnállása, egysége hazánk pénzügyi viszonyaira nézve oly fontos, sőt életbevágó.
De még érthetetlenebb ez a törekvés akkor, a mikor a közös vámterületet fönn akarják tartani. És itt fölhasználja Lukács László az alkalmat, hogy csunya támadást intézzen a koaliczió ellen, mely eddig egyik programpontját sem tudta keresztülvinni.
Az önálló bankot a mindenrekész többséggel megszavaztathatja a nemzeti kormány s így volna egy vívmánya.
Különben nem lát veszedelmet, a míg Wekerle Sándor a kormány feje, a ki sokkal jobban ismeri az ország pénzügyi és gazdasági viszonyait, mint sem, hogy belemenne a bankközösség fölbontásába. Reméli, hogy a többi politikus is rájön majd erre.
