Az a sulyos pénzügyi helyzet, a mely az ország gazdasági életére nehezedik, különösen azokat a városokat sujtja, a melyek haladásukat ujabb intézmények létesítése, a tőkebefektetést igénylő beruházások által óhajtják biztosítani.
A miből a haladni kivánó városok intézményeiket létrehozták:
az amortizácionális kölcsönök forrása bedugult, vagy legalábbis olyan drágán nyílik meg, hogy a magas annuitásokkal a városok háztartását megterheli roppant aggályos. Ez a sulyos helyzet érzékenyen érinti az összes városokat, mert az előre kidolgozott közhasznu intézmények létesítésében s azok rendszeres kiépítésében évekre megakadályoztatnak, haladásuk megbénul.
Sulyosbítja a helyzetet, hogy épen az általános pénzügyi állapotok miatt a városok az eddigi beruházásokat jórészt a közalapokból voltak kénytelenek fedezni, azok jórészben kimerültek s így a zárószámadási évi megtakarítási összegtől eltekintve, további összegek a közalapokból kölcsön nem vehetők.
Ezek mellett a helyzet rossz a városokra még azért is, mert a városok pénzügyi helyzetének részint az átruházott hatáskörben, részint a bor- és husfogyasztási adóknak a községek javára való átengedésével leendő szanálása ügyében az 1907. évi állami költségvetés tárgyalásakor a kormány részéről tett ígéret még eddig nincs megvalósítva.
De egyrészt az általános politikai viszonyok sulya, másrészt az állami költségvetésnek a személyi kiadások czimén való ujabb és többszörös megterhelése következtében a kormányigéret közeli megvalósulása alig remélhető.
A városok most a kormánytól várják a segítséget, ha ideiglenesen is.
Első sorban Szeged városa mozdul meg, hogy kiragadja magát az áldatlan állapotból. Ez a nagy magyar város, a mely huszonnyolcz év alatt épült ki a borzalmas árvízkatasztrófából az ország második városává, bár még most is szenvedi az államkölcsönt, mely a katasztrófakor segítségére volt, azzal a tervvel lép a városok elé, hogy bajaik orvosolására a képviselőházhoz és a kormányhoz forduljanak államkölcsönért.
Ha a kormány megfelelő törvényhozási felhatalmazás alapján az állampénztári fölöslegekből a városok részére tetemesen leszállított kamatláb mellett függő kölcsönöket nyujtana, a pénzviszonyok javulásával azokat visszafizetnék a városok, illetve amortizáczionális kölcsön utján konvertálnák.
